Ha a jóminőségű bontott építőanyagokat konzisztensen visszavezetnénk a körforgásba, az építőipar a globális széndioxid-kibocsátást 20%-kal, és az erőforrás-fogyasztást 30%-kal tudná csökkenteni. Ehhez a „városi bányászatra” nagy szükségünk van.
Európában a CO2-kibocsátás harmada az építőiparhoz köthető. Az építőanyagok széndioxid-igényes gyártásából kifolyólag az épületek CO2-kibocsátásának fele már a használatbavétel előtt “kibocsátódik”. Ezt első sorban két módon lehet csökkenteni: újrahasznosított és/vagy természetes anyagok (fa, agyag, kender stb.) használatával. Sajnos azonban általános jelenség, hogy amikor az épületeket lebontják, a meglévő anyagokat vagy hulladéklerakóba helyezik, vagy legföljebb anyagában hasznosítják újra (például üvegből szigetelőanyagot), annak ellenére, hogy nagy részük nagyon jó állapotban van, és akár funkcionálisan is újrahasznosítható lenne.
Legutóbbi németországi tanulmányutunkon a körforgásos építkezés jó gyakorlataira Luckenwalde-ban és Berlinben is láttunk jó példákat.
Berlinben az Impact Hub Berlin használt és újra-felhasználható elemeket alkalmazó co-working irodáját jártuk be, a Circular Economy House épületben. A 2022 februárjában az egykori Kindl sörgyár raktárából kialakított 3500 négyzetméteres épületben nem csak az energiahasználat és a büfé fenntartható, hanem maga az épület is a körforgásos, fenntartható építészeti elvek szerint épült. Az építőanyagokon kívül a belsőépítészeti elemek is szétbonthatók, és máshol újra felhasználhatók, ha az épület funkciója a jövőben változna. Az irodahelyiségeket használt és bérelt bútorokkal rendezték be, szintén hulladékcsökkentési megfontolásból. Idegenvezetőnk elmondása alapján néha a gombhoz varrták a kabátot: ha nem volt megfelelő méretű újra-ablak, kicsit kisebbre vették a falnyílást.
A co-working irodával szemben, szintén az egykori sörgyár területén moduláris, fa hibrid építési módszerrel hozták létre a Mindennapok Házát (Haus Alltag), amelyben szociális lakások, szálloda, egészségügyi központ, idősgondozó és kávézó is otthont kapott. A (fűtetlen) lépcsőházba egy egyetemi intézet 40 éves ablakait építették be. A szabályozás szerint a fűtött helyiségekben már csak háromrétegű ablakokat lehet használni, ezért a lakásokba új, a szabványoknak megfelelő ablakok kerültek. A belső elválasztó falaknál heraklitot (fagyapotot) alkalmaztak.
Szerencsére már léteznek olyan építészeti és tanácsadó cégek, amelyek a körforgásos, fenntartható építésre és felújításra vagy a bontott anyagok újrahasználatára specializálódnak. Ezek egyike, a Concular a berlini Impact Hub co-working irodájában működik – velük is találkoztunk. 2012-ben ők indították el a Restado használt építési anyagok online piacterét, amely mára Európa legnagyobb online piacterévé vált a bontott építőanyagok tekintetében.
Ezzel nem elégedtek meg. Szoftvert fejlesztettek, és 3D szkenneléssel felmérik, digitalizálják a bontásra ítélt épületek elemeinek méretét, anyagát, gyártóját, amelyből digitális anyagútlevelet állítanak össze. Ezen anyagútlevelekből áll össze az épület „útlevele”. Az összes adat egy közös adatbázisba kerül, amely megkönnyíti az újrafelhasználásukat: a tervezők/beruházók könnyen válogathatnak. A felmérésen kívül tanácsot is adnak cégeknek, önkormányzatoknak, tervezőirodáknak hulladékcsökkentés, CO2 csökkentés, költségoptimalizálás, , életciklus-elemzés témájában. 2020 óta több mint 300 projektben vettek részt.
Néhány hónappal ezelőtt a virtuális piacteret egy 1000 négyzetméteres fizikai helyszínnel egészítették ki: partnereikkel együtt működtetik az Urban Mining Hub raktárat, ahol a bontott anyagokat tárolni – és szemrevételezni – lehet, amíg visszavezetik őket a körforgásba. A kéthónapos tesztidőszakban már több ezer lámpát, szaniter berendezést, fát, téglát, ajtót és még sok mást tároltak ideiglenesen.
Nem kell azonban Németországig menni jó példákért: a szomszédos Romániából érkezett útitársak elárultál: náluk évek óta előírás, hogy középületek felújítása során a bontandó anyagokat adatbázisba kell feltölteni – ahol keresni is lehet a még hasznosítható anyagokat.
Útitársaink Magyarországról az alábbi települések képviselői voltak: Ajka, Alsómocsolád, Budaörs, Pilisborosjenő, Szászvár, Szeged, akik – elmondásuk szerint – hasznos ötletekkel tértek haza, hogy itthon is megpróbálják gyakorlatba ültetni a fenntarthatóbb épületfelújítások alapelveit.
A tanulmányutat a SURF projekt keretében szerveztük meg, a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával.
