Tanulmányi kirándulásunkon bécsi zöldfelületeket látogattunk végig, leginkább a zöldhomlokzatokra koncentrálva. Számos izgalmas megoldást láttunk, de a szervezők felhívták a figyelmünket a buktatókra is.
A jó példákat csoportosítva mutatjuk be, kezdve a legtermészetesebb megoldásoktól, amikor közvetlenül a talajban gyökerezhetnek a növények, egészen a leginkább technológia intenzív megoldásokig, amelyek sokkal nagyobb fenntartási igényűek és egyúttal érzékenyebbek (kevésbé rezíliensek). Az itthon is népszerű falültetési kampányok jelentőségét nem csorbítva, javasoljuk, figyeljék meg a képeken, hogy a zöld homlokzatok is milyen jelentős lombozattal rendelkeznek ideális esetekben. A városi hőszigetben és helyszűkében ezért mindenképpen nélkülözhetetlen segítőinkként gondolhatunk rájuk.
Természetközeli megoldások
A homlokzatok, kerítések befuttatása nem mai találmány. Épp ezért jó: kipróbált, bevált. Régebben az egyetlen mód a természetes volt, vagyis, amikor az anyaföldben gyökerezett a növény. Elérte a mélyebben futó vízereket, akár a talajvizet is, ezért csak annyi gond volt vele, amennyit igazítani kellett esetleg a formáján 1-2 évente. Ha van hely az építmény mellett, ezt a megoldást érdemes választani. Akár közvetlenül a falra, akár támrendszerre futtatható a növény.
Fontos, hogy a fajok sokak számára ismertek (pl. vadszőlő, lila akác, borostyán), fajták tekintetében érdemes körültekintőnek lenni és szakember véleményét kikérni, mert nagy eltérések vannak fajon belül is például abban, hogy milyen magasra nőhet meg a növény.
Ültetőedényes megoldások
Nagyobb városokban azonban sokszor van helyszűke, a szürke infrastruktúra szigorú szabályok mentén követeli meg a maga helyét (például minimális járdaszélesség, vagy a járda alatt futó közmű védőtávolsága is korlátozó lehet). Ekkor jöhetnek képbe a következő megoldások: ültetőládák akár a járda szintjén, de akár feljebb is. A lenti képen látható magánházra 2006-ban kerültek fel az ültetőládák a növényekkel, kb. 30.000 EUR (kb. 10-11 millió Ft) beruházással. Automata csepegtető öntözés biztosítja a vízellátást.
Bécsben az önkormányzatok igyekeznek jó példával elöl járni: a legtöbb kerületi önkormányzat épülete és egyéb közintézmények is már zöldben pompáznak. A következő kép a 4. és 5. kerületi bíróság épületét mutatja, ahol a fajtaválasztás rossz példája is megfigyelhető: a lila akác egy erőteljesebb fajtáját választva a növény a saját, mintegy 500 kg-s ültetőládáját felemelve immár az épületen lóg valójában.
A bécsiek úgy tűnik, mindenre találnak megoldást: az alábbi, 60-as években épült épületet 2016-ban szigetelték és zöldítették: a növényládákat földön álló acélváz tartja, nem az épület. Erre azért volt lehetőség, mert 30 cm-re beugrik az épület a telekhatárról és így magánterület az a 30 cm is. Lombhullató növényeket telepítettek, így télen nem, nyáron annál inkább árnyékolnak és párologtatással is hűtenek. Van automata öntözés, minden szinten két érzékelővel. Problémákat okoz, hogy nincs túlfolyás elleni rendszer; ezért például nem veszélytelen jégcsapok is képződnek télen.
És jön a nagy kérdés: vajon lehet-e műemléki épületre zöldet futtatni?
Bécsben lehet, egyedi elbírálás és a műemlékvédelmi hatóság jóváhagyása után. A 6. kerületi önkormányzat épülete (lásd alább) esetében például az a megegyezés, hogy az első emelet szintjéig futhat fel a zöld. Ebben az esetben is ültetőládákba tették a növényeket, külön figyelmet fordítva az épület lábazatának szárazon tartására.
Még jobb, ha nem a szépet, hanem a csúnyát takarjuk el zölddel, például egy parkolóház esetében a bécsi 7. kerületben (lásd a következő képet). Ebben az esetben sem szabad földben vannak a növények, hanem egy emelet mélyen, és mivel nem kapnak természetes csapadékot, folyamatos fenntartást igényelnek.
Intenzív zöldfalak
Az intenzív zöld homlokzatoknál mind a telepítés, mind a fenntartás bonyolultabb technológiákat és magasabb költségeket igényel. Ráadásul, mint a képeken látszik, általában látszik rajtuk, hogy a növények (egy része) nem igazán érzi jól magát, nem tudják a különböző szolgáltatásokat olyan minőségben nyújtani, mint boldog, jól táplát társaik. Nem is ajánljuk ezeket, csak inkább érdekességnek, illetve igazán elhivatottaknak.
A 2010-ben létesített zöldfal a hulladékkezelő vállalat székhelyén (alább) még a kevésbé intenzívek közé tartozik: 2-3 hetet bír öntözés nélkül, de van automata öntözés is. Az épület nincs szigetelve, de a rendszernek köszönhetően nyáron 50% (hűtési), télen 20% (fűtési) energiát takarítanak meg.
Érdekesség, hogy a fenntartó személyzet nyári szabadsága alatt 2019-ben tönkrement az öntözőrendszer, és így maga a zöld fal is két hét alatt, ám a várakozások ellenére egy frissítő metszés után összeszedte magát, és a fajok között megjelentek újak is. 2 cm-es víztartó és gyapjú szigetelés van a tartóban. Évente kb. kétszer két napnyi fenntartási munka van vele, a fenntartási költség kb. 300 EUR/m2. Az öntözővizet sajnos nem forgatják vissza.
A Haus des Meeres masszív építménye korábban háborús irányító torony volt. Nem lehetett lerombolni (leginkább technikai okokból, de nyilván érdekes a története is), most akvárium van benne. Kívül az egyik oldala mászófal, egy másik pedig zöld, hasonló rendszer, mint az előzőleg bemutatott.
Emellett az épület mellett a partban is találni érdekes megoldást: a burkolat egy része masszív a tűzoltók miatt, többi vízáteresztő, ez utóbbi sejtelmesen zöldül a térkövek közt.
Olyan is van, aki talán kicsit túllőtt a célon: az egyik hotel homlokzatán láttuk a legtechnikásabb megoldást (következő kép): nagyon vékony ásványgyapoton lévő ültetőközegben vegetáló növényeket. Előregyártott, automata öntözésű rendszer manuálisan irányítva, 2020-ban készült kifejezetten a bécsi klímára tervezve (ennek ellenére sem néz ki jobban, mint a régiek). Bár újnak rendkívül mutatós volt, nagyon érzékeny, nehezebb fenntartani: télen, nagy hidegben például meleg vízzel kell naponta többször önözni a növényeket. Ha probléma van, kazettánként tudják cserélni az elemeket.
És a ráadás…
A híres bevásárló utcában, a Mariahilfer Strasse-n és könyékén az autóforgalmat csökkentették, amit eleinte a boltosok és a lakók is elleneztek, de most, hogy észlelik, menyivel élhetőbb a könyék, és senkinek a gazdasági érdeke sem sérült, már tetszik nekik. Az egyik kapcsolódó mellékutcát az ún. szivacsváros koncepció mentén újították fel 2021-ben: kis csatorna van a víznek, 25 éves, eleve nagy árnyékot adó fákat ültettek. Ez a koncepció a vízmegtartást és tudatos csapadékvíz-gazdálkodást helyezi a középpontba, ami a helyi mikroklímára is kedvező hatással van.
Gyakoriak az ún. puzzle parkok Bécsben, azaz a jól elkülönített, sokfunkciójú parkok. Emellett ún. miniparkok is vannak: ezek pár négyeztméteres kellemes szabad terek. Figyelemre méltó a bécsi módszerben, hogy ezek megvalósítására pályázni lehet (cégeknek és magánszemélyeknek is), és parkolóhelyeken létesülnek. A pályázók kb. 2000 EUR ellenében az adott parkolóhelyen megvalósítják terveiket, de vállalni kell a tisztántartást is.
Bécsben még arra is van megoldás, ha nincs szabad terület zöldfelület létrehozására: csinálnak! Így jött létre a „Wientalterrasse”: egy parkocska a vasút felett 2016-ban (utolsó két kép). Zöld tetőre illő növényeket tettek oda, és a technológia is hasonló. A COVID alatt szabályozni kellett, hányan lehetnek ott, akkora igény volt a szabad terekre.
