Negyedszerre jelentetjük meg az Építés alatt álló atomerőműveket listázó jelentésünket, amelyben 60, a világban épülő atomerőművet veszünk sorra. Miért is fontos, hogy évente újra megnézzük, vannak-e újak, és megépült-e, amit megígért az építtető? Az érdekes (sokszor inkább bizarr) sztorikon kívül kiderül az is, hogy miért nem épül meg határidőre az atomerőművek többsége, és miért kerülnek többe minden korábban kalkuláltnál.
Honnantól számít egy erőmű építés alatt állónak? (Spoiler: nem az első kapavágástól.) Az „építés alatt” meghatározás nem gumiszabály. Egy tervezett atomerőmű vagy építés alatt áll, vagy nem. A világszerte használt definíció szerint építés alatt áll az az atomerőmű, amelynek beruházója a műszaki, technológiai, biztonsági és létesítési engedélyek birtokában megkapta a nemzeti hatóságoktól a jóváhagyást ahhoz, hogy a reaktort befogadó reaktorsziget betonöntését megkezdje.
Paks II még nem tart az építkezésnél, idáig még nem jutott el. Az építkezés megkezdéséhez szükséges legfőbb engedélye nincs meg – ez a magyarázat arra is, hogy miért nem szerepel az építés alatt álló atomerőművek nemzetközi listáin. Hiába kapott létesítési engedélyt, abban az Országos Atomenergia Hivatal számtalan „visszatartási pontot” határozott meg: olyan feltételeket, amelyek teljesülésekor valóban elkezdődhet az építés. A Hivatal szó szerint így fogalmaz:
„Fontos kiemelni, hogy a létesítési engedély egy ún. komplex létesítmény szintű engedély, amely az erőmű komplett műszaki koncepciójának és biztonsági megoldásainak elfogadására vonatkozik, önmagában nem jogosít fel a létesítési munkák megkezdésére, ahhoz további konkrét (ezres nagyságrendben) rendszer-, rendszerelem- és építményszintű engedélyezési eljárások lefolytatása szükséges.”
Érdemes szem előtt tartani, hogy a valaha építeni kezdett atomerőművek több mint 12 százaléka végül nem épült meg. Ausztriában például a Zwentendorfi erőmű a 70-es években annyira kulcsra kész állapotban várta az indulást, hogy már az üzemanyag-kazettákat is betöltötték, amikor a tiltakozások hatására szervezett népszavazás meghiúsította.
Vannak, akik szerint a klímaváltozást úgy lehetne megfékezni, ha 2030-ig a világ összes széntüzelésű erőművét bezárnák, és helyettük 800 atomerőművet építenének (szintén 2030-ra). Az elmúlt 20 évben azonban a világban 107 reaktort állítottak le, miközben 100 kezdte meg működését. Jelenleg 60 épül, és a leghatékonyabban építő Kína is átlagosan 7 év alatt épít meg egy erőművet. A többi országban ennél lényegesebben lassabban épülnek meg. Könnyen belátható, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges számú erőmű nem épül meg időben – az erre fordított rengeteg állami támogatást sokkal inkább az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiafajták alkalmazására és az energiarendszer modernizálására kellene fordítani.
A tanulmány innen tölthető le.
Tavalyi infografikánk Paks II csúszásának kronológiájáról itt érhető el. (2014-ben 2023-ra ígérték a befejezését, ma már a 2030-as évek elejére.)