Előremutató és itthon élenjáró a Budapesti Corvinus Egyetem Ménesi Campus épületkomplexumának 2024-ben befejezett felújítása. Az 1978-ban átadott, eredendően is felsőoktatási célú épület igazi szocialista műremek volt, a maga korában úttörő (😊) technológiával épült, a településképre fittyet hányva. Sajnos azonban a 21. századra, az energiaválság és a körmünkre égő klímaváltozás miatt az épület kb. használhatatlanná vált, erős szélben csukott ablakoknál lobogott a dolgozók haja. A múltról bővebben, képekkel itt olvashat, ez az írás a varázslatos átalakulásról szól. Ezt pedig a sokszor hiányzó döntéshozói elkötelezettség és az előzetes vizsgálatok, valamint a különböző lehetséges megoldások alapos feltérképezése tette lehetővé. Ha a már elkészült építészeti felújítási koncepcióba nem építik bele a menet közben felmerült erőteljes energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő elemeket, ma nem egy korunknak és a jövőnek megfelelő épületet látnánk a Gellérthegy oldalában. Még egy fontos üzenet: lehet jó az épület, de az üzemeltetésen elbukhat az egész.
A cikk megírásához köszönjük Flaisz Ágoston, a PlanetGroup ügyvezetőjének és alapító tulajdonosának segítségét!
Még el sem kezdődött a tervezés, nemhogy a kivitelezés, és máris hatalmas győzelmet aratott a fenntarthatóság és a klímavédelem. Dilemma volt ugyanis, hogy felújítás vagy bontás után új építés történjen. 4 éve megvizsgálták a szerkezetet, amiből kiderült, hogy még elég erős, így megmenekült az épületszerkezet, a világnak pedig megspórolták a bontással, maradványok elszállításával és az új szerkezet előállításával és felhúzásával járó nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátást.
Valami egyedit akartak a felújítással, nemcsak a szabályozásoknak megfelelni. A vezetés energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontú felújítás mellett döntött. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány készült mindenféle opcióra, dinamikus energetikai szimulációra alapozva, ami napi fogyasztást számol, használatot (emberek, eszközök) is figyelembe véve. Ezek közül a választás arra esett, hogy legyen pozitív energia épület, vagyis termeljen több energiát, mint amennyit fogyaszt – ez nagyon ambíciózus volt. De vajon sikerült-e?
Ehhez a kulcs a fűtést, hűtést, légtechnikát és használati melegíz-előállítást biztosító talajszondás hőszivattyús rendszer: mély, mely 120 m mélységbe lefúrt 84 talajszondára épül. A talajszondás rendszer megvalósíthatósága érekében próbafúrásra volt szükség, melyhez – mivel a beruházás metró védelmi övezetben helyezkedik el – a BKV-tól extra engedély kellett. A próbafúrás alapján külön megvalósíthatósági tanulmány készült csak a talajszondás rendszerrel, mely meghatározta a kiépíthető kapacitás és kinyerhető energia mértékét.
A megvalósíthatósági tanulmány szerint kalkulált mintegy 600kW fűtési és hűtési teljesítmény mellett a használati melegvizet egy 480 kW teljesítményű hőcserélőn keresztül is képes a talajszondás rendszer önmagában biztosítani. Kiegészítésnek van még egy levegő-víz hőszivattyús rendszer elsősorban a hűtési igény fedezésére, amely azonban szintén képes fűtési energiát is adni. Ráadásként biztos, ami biztos alapon pedig backup gázkazán rendszer is beépítésre került, mely az épület fűtési energiaigényét önmagában képes ellátni. A gázkazánok backup funkciója mellett az éppen aktuális energiaárak függvényében adódhat olyan időszak, amikor gazdaságosabb gázzal fedezni a fűtési vagy használati melegvíz igényt. Ez a fajta energiamix az energiahatékony üzemeltetésben nagyobb flexibilitást ad. Lehet tehát olyan, amikor gazdasági okokból kapcsolnak át gázra (jaj, ez volt az üröm az örömben).
A beépített CO2 szenzoroknak köszönhetően nem megy állandóan az energiazabáló légtechnikai rendszer, csak akkor indul be a szellőzés, ha a levegő elhasználódott az egyes helyiségekben éppen jelenlévők számára optimalizáltan.
De miért nem az épületburokkal kezdtük? Természetesen az összes ablak ki lett cserélve az előírásoknak megfelelő hőtechnikai tulajdonságúra, emellett szigetelt parapetfalakat is felhúztak a kollégiumban és néhány teremben, e nélkül elképzelhetetlen lett volna a célokat elérni. A pozitív energiájú épülethez azonban 50%-os üvegfelületi arányra lett volna szükség, ami jelentősen rontotta volna az épület panorámás atmoszféráját, így ezt végül elvetették (tényleg fontos a természetes fény és a jó kilátás is).
Van azonban zöldtető is, ami segít a felmelegedés ellen. Automatikus külső és szabályozható belső árnyékolás is be van építve. Napelemeket is telepítettek (kettős tájolással a kiegyenlítettebb termelés érdekében): 490 panel, összesen 230 kWp teljesítménnyel, nincs hálózatra kötve. Ezért egy kicsit küzdeni kellett, mert kültéri tornaplaccnak is akartak helyet. Ha túl sok napenergia lenne, puffer tárolókban vizet melegítenének vele, de ezidáig ilyen helyzet nem állt elő – és ha ezen a döglesztő nyáron nem esett ez meg, akkor vélhetően nem lesz rá szükség, különösan amiatt, hogy idén nyáron még az épület nem működött teljes kapacitással.
Ha jó az épület, mit tegyünk, hogy az üzemeltetés is jó legyen? Mindennek alapja a mérés, és az épület-monitoring rendszer (BMS), ez utóbbi ebben az esetben órarendezhető, ami nagy segítség a megfelelő szabályozáshoz.
A végére a lényeg számokban: 4400 MWh/év volt a fogyasztás a felújítás előtt (jó, egy uszodával együtt). Most 695 MWh/év, ami kb. 85%-os energiamegtakarítást jelent. Mindezt mennyiből? 1 millió ft/m2 áron, ami teljesen átlagos budapesti felújítási ár, persze összességében sok, kb. 16 Mrd forint.
Még egy helyen tetten érhető az üzemeltetésen túl is tudatos, környezetkímélő szemlélet: a kevésbé reprezentatív helyeken nincs állmennyezet. A beépített anyagok csökkentésével szintén sokat spórolhatunk a környezet és a klíma érdekében is.
