E heti cikkajánlónkban a szokásos olvasnivaló mellett a hallgatnivaló tartalmaké a főszerep. Hoztunk podcast adást az energiaipari zöldítések lehetőségeiről, videót a nukleáris tesztelések áldozatainak élettörténetéről, és meghívót a budapesti közlekedés jövőjét megvitató eseményhez is. Olvassátok, hallgassátok szakmai ajánlónkat!
Hallgatnivaló
A 19. század végi divatot követve szellős, tágas, egészséges és elegáns nagyvárost igyekeztek kialakítani Pestből és Budából is. Ám akkor még nem számoltak a 21. századra beköszönő éghajlatváltozással. Hol tartanánk most, ha két évtizeddel ezelőtt a fásítási programok csupán töredéke megvalósult volna? Hogyan néz ki a közlekedés egy 21. századi városban? A TRIP Hajó, a Qubit.hu és az Energiaklub közös rendezvénysorozatának első beszélgetésén ezekre a kérdésekre is választ adunk. Párizsi, bécsi, milánói példákat követve vizsgálja a témához kapcsolódóan a Qubit.hu cikke is fővárosunk zöld jelenét és jövőjét.
Csatlakozz a hétfő esti ÉLŐ beszélgetésünkhöz, és tudj még többet a jövő Budapestjéről!
ENERGIAHAJÓ – Hogyan közlekedj a jövő Budapestjén?>>
A Zöld Egyenlőség podcast új adásában Köves Alexandra, ökológiai közgazdász és Ürge-Vorsatz Diána beszélget friss szemszögből az energiaipar zöldítésének kérdéseiről. A problémaváltás (problem shifting) évszázados kérdésköre, így a “zöld” biodízel és az ezzel fenntarthatatlanabbá váló agrárium kapcsolata, az elektromos autó karbonsemlegessége és az alkatrészekhez szükséges ritkaföldfémek embertelen bányászata mind afelé mutat, hogy a technológiai fejlődés nem tudja a környezeti, társadalmi és gazdasági összeomlást megakadályozni. A cél inkább az energiafelhasználás csökkentése, a fosszilis energiaforrások dotációjának megszüntetése, a decentralizáció, és új megaberuházások helyett a már meglévő infrastruktúra felhasználása.
Fordított tőzsdei logika – az energiaipar zöldítéséről – Új Egyenlőség>>
Morgan Knibbe kísérteties, „Az atomkatonák” című története az Egyesült Államok 1950-es és 60-as években zajló nukleáris fegyvereinek tesztelési programjáról mesél. Összesen 400 000 amerikai katona vett részt ezeken a teszteken közvetlen közelről tapasztalva az atomrobbantásokat. A rövid filmben elmondott rémálomszerű történetek, amelyeket a veteránok részleteznek, megmutatják azt, hogy a kísérletek tapasztalatai mennyire meghatározta őket egy egész életre.
How the U.S. Government Used Veterans as Atomic Guinea Pigs>>
Olvasnivaló
A cikkben szereplő egyszerű, ám látványos ábra segítségével képet kaphatunk az éghajlatváltozás okozta problémák okaira, nevezetesen arra, hogy mely területeken kellene a leginkább odafigyelnünk a fogyasztásunkra (annak csökkentésére, átalakítására) annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását vissza tudjuk szorítani. A legtöbb teendőnk az energia-felhasználásunkkal van, ez közel háromnegyedét teszi ki a teljes ÜHG-kibocsátásnak. Máshogyan kell közlekednünk és az épületeinket használnunk, mint ahogyan eddig tettük!
Sector by sector: where do global greenhouse gas emissions come from?>>
Az Energiaklub által készített felmérésből kiderült, hogy a legtöbb önkormányzat klímavédelmi intézkedései kimerülnek a faültetésben. Mi jelenti a legnagyobb kihívást, és milyen szakmai segítségre lenne leginkább igénye az önkormányzatoknak a klímavédelmi stratégiák végrehajtása során? Kutatásunkról készült összefoglaló cikkünket ábrákkal és grafikonokkal a blogunkon olvashatod.
Ne a fióknak készüljenek a helyi klímastratégiák!>>
Nem túl reménykeltő annak a kutatásnak az eredménye, ami az vizsgálta: a világ kormányai milyen ígéreteket és vállalásokat jelentettek be arra, hogy „zölden” indítsák újra a gazdaságot a koronavírus-járvány után. Csak néhány ország jelentett be valóban a zöld gazdasági megújulást megcélzó intézkedéseket. A 20 legnagyobb gazdaság közül mindössze az Európai Unió, továbbá önállóan az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország tettek vállalást a zöld megújulásra, írja az elemzés.
Few countries living up to Covid ‘green recovery’ pledges – analysis>>