E heti cikkajánlóban hoztunk friss híreket az Európai Unióból, a tengeri szélerőművekre vonatkozó újdonságot az Egyesült Királyságból, podcastet az energiatárolás hazai lehetőségeiről, gondolatébresztő beszélgetést a víz és a levegő értékéről, de kiváló elemzést és ábrákat a Nemzetközi Valutaalaptól is.
Középpontban a klíma
Az Egyesült Királyság 2030-ra az összes lakóház villamosenergia-ellátását tengeri szélerőművekkel kívánja megoldani. Ennek elérése érdekében az Egyesült Királyságnak legalább 40 GW (vagyis 20 paksi atomerőművel megegyező) szélerőmű-kapacitást kell telepítenie az elkövetkező években. Éppen ezért várható a brit miniszterelnöktől az elkövetkező hetekben további, hasonlóan nagyszabású bejelentés.
The UK wants to power all homes with offshore wind by 2030>>
Egy állomással közelebb került az Európai Unió a Green Dealhez. Az Európai Parlament legfrissebb döntése 60 százalékra emelte az EU 2030-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési céljait. Még ha a célok távolinak tűnnek is, reményre adhat okot mindenki számára a 2020-as év, hiszen az idén a koronavírus terjedése miatt a globálisan visszafogott fogyasztás ismét segített a klímaharcban. Az új törvényt még a nemzeti parlamenteknek is el kell fogadniuk.
European Parliament backs 2030 emissions cuts of 60 percent>>
Az év augusztusáig tartó időszakában, 2019. azonos időszakához képest hasonló mértékű, nagyjából 198 millió dollárnyi beruházást láttak a szigetüzemű napelemes rendszerekkel foglalkozó cégek. Valami mégis megváltozott: A beruházások idén szinte kizárólag csak három cégre korlátozódnak. További információk azt támasztják alá, hogy az eddigi beruházási kedv a járvány előtti megállapodásoknak köszönhető, ezzel a visszaesés lehetőségét előrevetítve az év hátralévő részére. További trendekről a GOGLA, a szigetüzemű napelemes rendszerekkel foglalkozó cégeket tömörítő szervezet keddi webinárján lehet tájékozódni.
Off-grid solar funding concentrated in just three companies>>
Előző heti cikkajánlónkban már szót ejtettünk Kína karbonsemlegességi céljairól. A BNEF beszámolójában tovább részletezve, szektoronkénti bontásban láthatjuk a kihívás mértékét, és legkülönbözőbb bontásokban a jelenlegi felhasználást is. Szóba kerül továbbá az átmenetet segítő technológia lehetőségek és alkalmazásuk nehézsége, valamint a kínai politikai elit által még nem tisztázott kérdések fontossága.
China’s Long Road to Carbon Neutrality will Reshape World Economy>>
Az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS) bejelentette, hogy az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon. Az iskolakezdés 0,05 Celsius-fokkal volt melegebb az előző év azonos időszakánál. A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon>>
Podcastek, ábrák, elemzések
Magyarországon jelenleg nem lehetséges nagyobb mennyiségű villamos energiát rövidebb-hosszabb ideig tárolni. Nincsenek magas hegyeink, ahol szivattyús tározókat lehetne építeni, illetve ahol lehetne, ott hatalmas környezeti terheléssel és költséggel járna. A megújuló energiatermelés előretörésével egyre fontosabb, hogy a főleg időjárásfüggő termelési kapacitásokat jól ki lehessen egyensúlyozni a teljes magyar villamosenergia-rendszerben.
Ha jól csináljuk, egy sokkal fenntarthatóbb világ jön el>>
Tiszta ivóvíz és levegő. Ha van, akkor természetesnek és ingyenesnek vesszük. Mennyit fizetünk/fizetnénk érte? Egyáltalán mennyi az értéke? Pénzesíthetőek-e az ökoszisztéma szolgáltatások? Húsba és pénztárcába vágó kérdések és válaszok a Greenfo podcastjében, ahol ez alkalommal a vendég Dr. Kelemen Eszter, ökológiai közgazdász volt.
Mennyit ér környezetünk jó állapota? Kelemen Eszter, ökológiai közgazdász>>
Kiváló elemzés a Nemzetközi Valutaalaptól, amely végigveszi a különböző mitigációs akciók gazdasági hatásait az Európai Unióban. Sok ábra és számolás a linken!
EU Climate Mitigation Policy>>