E heti ajánlónkban két témakör köré gyűjtöttünk cikkeket. Lesz szó a fűtési szezon beköszöntével újra előtérbe kerülő témáról, a levegő szennyezettségéről, továbbá feltárjuk a lakosság káros fűtési szokásai mögött rejlő okokat, és a szénkivezetés társadalmi hatásainak hátterét, azaz a bányászok sorsát érintő problémákat is. Másik témakörünk a hazai atomipar híreit járja körbe a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdéskörei okozta közhangulatra fókuszálva.
Kép: Unsplash
Igazságos energiaátmenet?
A fűtési szezon beköszöntével újra és újra előkerülnek a Sajó-völgy rossz minőségű levegőjével kapcsolatos problémák. A szennyezett levegő elsősorban a mérgező lignittel való lakossági fűtésnek tudható be. A lignittel való fűtési szokások mögött rejlő okok azonban nem a háztartások tudatosságának hiányában keresendő, hanem kiszolgáltatottságukban, valamin a térség és az ország tágabb társadalmi, gazdasági és gazdasági viszonyaiban, amelyek támogatják a rászorulók ingyenes vagy alacsony árú mérgező lignittel való ellátását. A cikk érdeme, hogy ezeket a viszonyokat tovább vizsgálja, és kiderítette, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzata évek óta tagja az Európai Szén- és Lignit Szövetség (Euracoal) szénlobbicsoportjának.
Sajó-völgyi rossz levegő: a BAZ-megyei önkormányzat tagja egy nemzetközi szénlobbicsoportnak
Fokozatosan bonyolódnak az immár állami tulajdonban lévő Mátrai Erőmű „zöld jövőjével” és a környező ipari parkkal kapcsolatos történések is. Miközben egyre inkább formát öltenek az ország szénkivezetésével kapcsolatos állami és EU-szintű elképzelések, az állami MVM csoporthoz tartozó lignitbánya bővítése is elkezdődött, valamint gáz- és hulladék-biomassza-tüzelésű blokk létesítése is szerepel a tervekben. Továbbra is kérdés, hogy az erőmű szénblokkjának bezárása esetén mi lesz a több ezer (főként bányász) munkavállaló sorsa, és a szénkivezetés hogyan fogja befolyásolni a szociális alapon osztott mérgező lignitet, barnakőszenet övező kérdéseket.
A CAN Europe és a Föld Barátai nemzetközi szervezet gondozásában új energiaszegénység fókuszú értékelés jelent meg, amiben hat közép- és kelet-európai ország Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT) vizsgálják. A jelentés a V4 országok mellett Szlovénia és Horvátország tervében is súlyos hiányosságokat talált, és javaslataikban sürgetik az Európai Bizottságot, valamint a vizsgált országokat a minél előbbi korrekciókra és a nagymértékben jelenlévő energiaszegény háztartások valódi, igazságos megsegítésére. Olvasd önmagában vagy a Magyarországra vonatkozó oldalakat az Energiaklub által készített értékelés szakmai kiegészítéseként, mely a NEKT-et a fenntartható energiagazdálkodás szempontjából vizsgálta!
Tackling energy poverty through National Energy and Climate Plans : priority or empty promise?>>
Az Energiaklub – tudtunkkal – elsőként készített a megszokottnál részletesebb tervet helyi önkormányzat számára az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. A klímastratégiák, SECAP-ok az irányokat és a beavatkozási területeket ugyan kijelölik, de a konkrét cselekvéshez ennél többre van szükség. A ferencvárosi projekt jelen állásáról Pej Zsófia, az Energiaklub projektvezetője mesélt a Rádió9-nek.
Klímastratégia fővárosi és ferencvárosi szinten>>
A cím ugyan kicsit pontatlan, hiszen ilyen hivatalosnak tekinthető kormányzati célok már sokkal korábban is léteztek (például Dániában), ennek ellenére figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság kormánya felismerte az energiaátmenetben rejlő lehetőségeket, és megtette a legfontosabb első lépést. Kérdés, hogy a magyar kormány számára hordoz-e mindez bármiféle tanulságot, különösen annak fényében, hogy az Energiaklub nemrégiben megjelent tanulmánya arra világított rá, hogy a szélenergia alkalmazása Magyarországon is gazdaságos és környezetkímélő megoldás lehetne – még akkor is, ha hazánk adottságai elmaradnak a britekétől.
World’s first national roadmap to net zero by 2050 calls for 100GW backbone of offshore wind>>
Atomhelyzet
Az atom energiaipari felhasználásából adódó radioaktív hulladék egyelőre még mindig problémát jelent a társadalom számára: a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése egyelőre egyik országban sem megnyugtatóan megoldott. Az elmúlt 70 évben nem sikerült megnyugtató módot találni a sugárzó szemetünk végső feldolgozására.
Így álltunk az atomhulladékkal 2019-ben>>
A paksi atomerőműben keletkezett kis- és közepes aktivitású hulladékokat a Baranya megyei Bátaapátiban tárolják, az atomtemetőt pedig Boda mellé tervezik. Az Átlátszó cikkében Bátaapáti polgármestere arról számol be, hogy a kompenzációként kapott pénzösszeg egyre szigorodó felhasználási feltételei ellehetetlenítik, hogy a lakosok életszínvonala javulhasson, miután az infrastrukturális beruházások elkészültek. A lakossági elégedetlenség hatására pedig éppen akkor romolhat meg a viszony a kormánnyal, amikor Bodán hasonló együttműködés veszi kezdetét. Míg Boda polgármestere üdvözli a helyi kutatásokat, Pécsett annál erősebb az atomellenes közhangulat.
Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között>>