Öt évvel ezelőtt végre összefogott a világ a klímaválság kezeléséért, 2015. december 12-én megszületett a Párizsi Megállapodás. A kormányfők a múlt hét végén megegyeztek: 40% helyett 55%-os kibocsátáscsökkentést vállal az EU 2030-ig. De vajon tényleg van-e okunk ünnepelni az 5. születésnapot? Globális éghajlatvédelmi index, energetikai átmenet, atomhelyzet és zöld hírek a nagyvilágból hétvégi cikkajánlónkban.
Zöldül a jövő?
Megszületett az EU-döntés arról, hogy 40% helyett 55%-os kibocsátáscsökkentést vállal az Unió 2030-ig. Magyarország azonban időhúzásra játszik. Ennek fő oka, hogy a magyar energiapolitika egyoldalúan az atom szerepének növelésére, Paks bővítésre épül, és adminisztratív úton (szélerőmű-tilalom, napelemadó stb.) korlátozza a zöldenergia térnyerését.
Klímaügy: időhúzásra játszik Magyarország>>
Tovább romlott Magyarország helyezése a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (Climate Change Performance Index). Az idei rangsor 57 ország és az EU éghajlatvédelmi teljesítményét vizsgálja. Magyarország a két évvel ezelőtti 42. helyről tavaly a 47. helyre csúszott vissza, idén pedig tovább romlott hazánk helyezése: az 50. helyre estünk vissza.
Évről évre romló osztályzatot kap éghajlatvédelemből Magyarország>>
A FullyCharged egy olyan Youtube csatorna, amelyik az energetikai átmenetre fókuszál, ezen belül az elektromos közlekedésre helyezi a hangsúlyt. Alapítója egy walesi író és színész, Robert Llewellyn, aki hétről hétre kifejezetten élvezetes stílusban számol be a világban zajló történésekről. Ez a két hónappal ezelőtti epizód kedvcsinálónak kifejezetten alkalmas, mert jól érzékelteti azt a viszonylag széles vizsgálódási kört, ami a csatornát jellemzi. Jó szórakozást!
Massive Wind, Naughty Hybrids & A Beefy LEAF | 100% Independent, 100% Electric>>
Dánia 2050-re felhagy az olajkitermeléssel és teljesen felszámolja olajiparát, valamint a még feltáratlan mezők kitermelésétől is végérvényesen eláll. Az ország az EU-n belül jelentős olajipari termelő országnak számít, és a jóléti rendszerük is nagy részben az olajból származó export bevételeiből került finanszírozásra. Ezt tudva, valamint az olajlobbi hatalmát sejtve érezhető, hogy döntésüket nem volt egyszerű meghozni. A döntés mögött a klímaváltozás elleni küzdelem és az ezzel összhangban lévő Európai Uniós irányelvek rejlenek, de ahogy a cikk is kiemeli, a zöld átállás lehetősége számos ország számára kevéssé elhatározás kérdése. Milyen nehézségekkel néznek szembe a dánok? És hogyan akadályozza a növekedésre épülő globális rendszer az igazságos energiaátmenetet? A cikkből kiderül.
Dánia fontos lépést tesz a klímaváltozás elleni harcban, mert megteheti, amit más országok nem>>
Marad az atom?
Komoly rendellenességnek nevezte a finn atomenergia-ügynökség (STUK) azt az incidenst, amely az Olkiluoto-2 atomerőműben történt. A megemelkedett radioaktivitás miatt teljes körű vészhelyzeti eljárást léptettek életbe az atomerőműben, de a hivatalos közlemény szerint nem volt szivárgás és senki sem sérült meg. A vizsgálat idejére várhatóan leállítják az Olkiluoto-2 erőművet. Az Olkiluoto-3 átadása immáron 13 éve csúszik.
A brit kormány ismételten tárgyalásokba fogott a francia EDF vállalattal, mely a Sizewell C atomerőmű reaktorát szolgáltatná. A tárgyalások korábban a költségekről kialakult viták miatt szakadtak meg. Még a 2024-es választások előtt döntést hozhatnak arról, hogy a kormány direkt pénzügyi kockázatot vállaljon a beruházásra, azaz a lakosság fizetné az erőmű építését és a költségtúllépést.
Sizewell C: government reignites £20bn nuclear power station row>>