A 21. század a megújuló energiákról szól, Magyarországon jogszabályok tiltják a szélenergiát
A kutatásokat és a gazdasági, politikai törekvéseket tekintve a 21. század az energiatervezésben a megújulókról szól. Ennek van pénzügyi vonatkozása is, hiszen eljutottunk oda, hogy a szélenergia globális szinten a legolcsóbb energiává vált. Magyar László, az Energiaklub szakértője erről legfrissebb podcast adásunkban beszélt, melyben Zsolt Melinda vendége volt Munkácsy Bélával együtt. A téma az Energiaklub legfrissebb elemzése, ami a Szélenergia a 21. században – és Magyarországon címet kapta.
A szélenergia kulcsszerepet tölt be az energiagazdálkodásban
A szélerőművek telepítési költségei az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal csökkentek és számos országban már ez számít a legolcsóbb technológiának. Ennek ellenére a fejlesztések dinamikus előrehaladásában elengedhetetlenül fontos az anyagi támogatottság is a hagyományos energiaforrások rejtett támogatásai miatt.
2011 óta mégsem épült újabb erőmű hazánkban, és jelenleg nincs is tervben. Ez leginkább azért ad okot aggodalomra, mert a szélenergia tökéletes kiegészítője lehetne a téli hónapokban kevésbe hatékony napenergiának, hiszen
minél több lábon áll egy energiarendszer, annál stabilabb.
A 60 oldalas tudományos elemzés fél éven át készült több mint 100 feldolgozott tudományos jelentés és saját kutatás alapján. Az elemzés egyik különlegessége, hogy alkotói gárdája rendkívül színes, ennek köszönhetően a témát számos tudományterület különböző megvilágításból vizsgálja: környezettudomány, geográfia, gazdaságtan, műszaki tudományok, meteorológia, biztonságpolitika. Minden olyan témakört, ami az energiagazdálkodáshoz kapcsolódik, csak multidiszciplináris módon szabad tárgyalni, vizsgálni, kutatni. Talán éppen azért vagyunk olyan borzasztó ökológiai válságban, mert ez eddig nem így történt, vélekednek a szakértők. Alátámasztja ezt a madarak vonulásának kérdésköre is.
Ornitológusok szakmai véleménye alapján összességében kijelenthető, hogy a szélturbinák okozta ütközéses madárpusztulások száma több nagyságrenddel elmarad más antropogén tényezők hatásától (pl. légi és közúti közlekedés; épületek üvegfelületeinek ütközés; nagyfeszültségű vezetékhálózat stb.). „Az esetleges balesetek számát többek között radikálisan lehet csökkenteni azzal is, hogy a szaporodási időszakban pár napra akár teljesen le is állítják a szélturbinákat” – teszi hozzá Munkácsy Béla. Ez a példa is bizonyítja, hogy miért nem szabad csak energetikusra bízni az energiatervezést, és a szélerőművek fejlesztésének folyamatát sem.
Nincsenek szakmai érvek a szélenergia ellen
150-200 méter magasságban, ahol a szélerőművek dolgoznak, Magyarországon is megvan a szükséges szélsebesség. Hazánkban átlagosan 7-8 m/s szél fúj, a szélerőművek induló sebessége pedig 4-5 m/s. A statisztikák szerint függetlenül attól, hogy hazánk medencében terül el, csupán 10-20 százalékkal alacsonyabb a szélben rejlő potenciálunk, mint például Németország északi területének. Miért marad ki mégis az energiamixből Magyarországon a szélenergia? Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek, vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok teszik lehetetlenné.
Az Energiaklub Szélenergia a 21. században – és Magyarországon című elemzése itt érhető el>>