E heti cikkajánlónkban olvashatsz arról, hogy milyen eszközt válassz az utazáshoz, ha még jobban figyelnél a környezetterhelésre, hallgathatsz podcast beszélgetést otthonaink energetikai felújításának legfontosabb elemeiről, és hoztunk cikket a hidrogén sokoldalú felhasználási lehetőségeiről is.
Zöld hírek
Ha a 40 fok helyett 30 fokon mosnának a háztartások, évente 27 kiló szén-dioxiddal kevesebb menne a környezetbe. Az Electrolux friss kutatása szerint a háztartások 47 százaléka szerint az alacsony hőfokon koszos marad a ruha, 21 százalékuk pedig megszokásból mos melegebb vízzel.
Mosás 30 vagy 40 fokon? Nagyon nem mindegy>>
A járvány előtt azonban folyamatosan emelkedő tendencia bontakozott ki az utazási igényeket illetően, és különösen a légiközlekedés népszerűsége nőtt jelentősen az elmúlt két évtizedben, bár bővült a vasutat választók száma is. A környezetterhelés szempontjából azonban nem mindegy, hogy ki milyen eszközt választ utazásai során, hiszen számottevő különbségek vannak az egyes kategóriák között. A cikkből kiderül, mit érdemes alaposan megfontolni.
Melyik a legzöldebb közlekedési eszköz – A vonat, a repülőgép vagy az autó?>>
Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a CO2-kibocsátásunk nagyjából 40 százalékát adó lakóépületeinket felújítsuk, akkor teljesen esélytelen, hogy a klímasemlegességet 2050-re elérjük, mivel a jelenleg használatban lévő épületek nagy részét még akkor is használni fogjuk. Hiába gondoljuk azt, hogy 2050 még messze van, már most el kell kezdeni a magyarországi épületállományt felújítani. Évente nagyjából 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója az e heti G7 Podcastban.
Ha nem kezdjük el energetikailag is felújítani az otthonainkat, esélytelenek a 2050-es klímacélok>>
Szeles hírek
Megjelent az Európai Szélenergia Szövetség éves jelentése, ami a 2020-as év jellemző tendenciáit és legfontosabb eseményeit foglalja egy kötetbe. A kötetből kiderül, hogy tavaly csaknem 15 GW szélerőmű-kapacitást helyeztek üzembe a kontinensen (ami 7,5 paksi atomerőműnyi villamos teljesítménnyel vethető össze). A szélerőművek az áramigény 16%-át fedezték, ami persze nagy különbségeket takar – a legnagyobb részaránnyal (48%) a dánok büszkélkedhetnek, míg hazánk (2%-os értékkel) a sereghajtók közé tartozik. A magyar döntéshozóknak és stratégáknak érdemes volna alaposan tanulmányozni a kiadványt, mert sok más érdekes információval és tanulsággal is szolgál.
Wind energy in Europe 2020 Statistics and the outlook for 2021-2025>>
Az általunk (is) képviselt 100% megújuló energia részarány már évtizedek óta a tudományos vizsgálódás fókuszában van, olyannyira, hogy mára legalább 60 ország, számtalan nagyváros és kisebb település valamint globális nagyvállalatok sokasága tűzte ki középtávú céljaként ennek elérését. Azok számára, akik szeretnének a 100% megújuló energia koncepció lényegével megismerkedni, ajánljuk a téma kutatásában világszínvonalú Aalborgi Egyetem alábbi videóanyagát.
Smart Energy Systems: 100% Renewable Energy at a National Level>>
A hidrogén sokoldalú jellege miatt kulcsszerepet játszhat az előttünk álló kihívások kezelésében. Egyrészt energiahordozóként vagy alapanyagként szolgálhat. Másrészt felhasználható a szezonális megújuló villamos energia tárolására. A hidrogén jelentős potenciállal rendelkezik a „nehezen dekarbonizálható” és az energiaigényes ipari ágazatok, például az acélipar szén-dioxid-mentesítésének elősegítésére. Ezenkívül zöld üzemanyagként használható nagy teherbírású közlekedési módokhoz, amelyeknél a jelenlegi elektromos akkumulátor-technológiák nem praktikusak.
In focus: Hydrogen – driving the green revolution>>