Szerző: Biró Kinga

Az Európai Unió klímapolitikai és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében alapvető fontosságúak a fenntartható beruházások. A COVID-19 járvány is megerősítette a fenntartható projektek finanszírozásának szükségességét, hogy a gazdaság, a társadalom és a vállalatok is ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Ennek érdekében a fenntartható növekedés finanszírozására irányuló cselekvési terv a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közös osztályozási rendszerét, az ún. EU taxonómia rendelet létrehozását szorgalmazta, amely a zöld és fenntartható projektekre irányuló magánberuházásokkal kívánja támogatni a klímabarát jövő kialakítását.

A 2020-ban elfogadott EU taxonómia rendelet hat környezeti célkitűzést határoz meg:

• éghajlatváltozás csökkentése (mitigáció),
• az éghajlatváltozáshoz várható hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció),
• a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
• átmenet a körforgásos gazdaságra,
• a szennyezés megelőzése és ellenőrzése és
• a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A rendelet létrehozza a világ első „zöld listáját”, illetve teljesítménykritériumokat vezet be annak meghatározására, hogy mely gazdasági tevékenységek támogatják a klímapolitikai célokat. Ezek a kritériumok a vállalatok, befektetők és döntéshozók számára egy közös nyelvet teremtenek, azáltal, hogy tisztázzák a fogalmakat, meghatározzák a valóban környezetileg is fenntartható beruházásokat, csökkentik a „zöldrefestés” (greenwashing) kockázatát. A „zöldrefestés”, vagy angolul greenwashing azt fejezi ki, hogy a vállalat a fogyasztók felé azt kommunikálja, hogy tevékenysége környezettudatos, de ez valójában csak egy marketingfogás, a látszatintézkedések mellett súlyos környezeti károkat okoz. Vizuális hatást lehet elérni például, amikor egy cég több zöld színt használ a logójában, ezáltal zöldebbnek tűntetve fel magát. A rendelet a különböző gazdasági tevékenységeket aszerint osztályozza, hogy azok mennyiben járulnak hozzá Európa klímasemlegességének eléréséhez 2050-re.  Az osztályozás több csoportba sorolja a gazdasági tevékenységeket, ezzel meghatározva azt is, hogy az adott csoportban működő vállalat milyen támogatásokhoz juthat hozzá. A cél, hogy a környezetkárosító beruházások ne jussanak fejlesztési támogatásokhoz.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy „A taxonómiai rendelet elfogadása a zöld menetrend fontos mérföldköve. A világon elsőként vezeti be a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét, amely valódi lendületet fog adni a fenntartható beruházásoknak”.

Az uniós szabályozásban az elmúlt években több fenntarthatósággal kapcsolatos előírás jelent meg, ez azonban csak a kezdete volt a zöld finanszírozás térnyerésének. Az Európai Bizottság további lépéseket tett annak érdekében, hogy a forrásokat a fenntartható tevékenységek felé irányítsa, így 2021. április 21-én egy átfogó és egységes uniós intézkedéscsomagot fogadott el, amely a forrásoknak a környezetvédelmi szempontból fenntartható tevékenységek felé áramlását ösztönzi. Az intézkedéscsomag része az új uniós taxonómia rendelet is, amely megalapozza a fenntartható finanszírozással kapcsolatos intézkedéseket, segít meghatározni, hogy az EU-ban mit nevezünk fenntartható befektetésnek, továbbá támogatja a klímabarát beruházásokat és segíti a befektetőket – beleértve a magánszemélyeket is -, hogy a fenntarthatóbb technológiákba és vállalkozáskba fektessék be a pénzüket.

Az intézkedéscsomag a következőkből áll:

• Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló rendelkezés (felhatalmazáson alapuló jogi aktus) a fenntartható beruházások támogatása érdekében, amely meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek járulnak hozzá leginkább az EU-s klímacélokhoz.
• A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) szóló új irányelv, amely következetesebbé teszi a vállalatok fenntarthatósági jelentéseit. A fenntarthatósági beszámolási kötelezettséget valamennyi nagyvállalatra és tőzsdén jegyzett vállalatra kiterjesztik, így közel 50.000 vállalatnak kell majd az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat követnie, amely ötszörös növekedés a jelenlegi 11.000 vállalathoz képest. A javaslat szerint a kis- és középvállalkozásokra szabott beszámolási szabályok kidolgozására is sor kerülne, amelyeket a tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások önkéntes alapon alkalmazhatnak majd.
• A vagyonkezelői kötelezettségekről, a befektetési tanácsadásról és a biztosítási tanácsadásról szóló rendelkezés módosításai, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi vállalkozások az eljárásaikba és a tanácsadásba beépítsék a fenntarthatósági szempontokat. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács meg fogja vizsgálni és várhatóan 2022. októberétől lesznek alkalmazandók.

Mi a valóban zöld?

„Olyan keretet adunk a vállalatoknak és a befektetőknek, amely segíteni fogja őket abban, hogy megismerjék, hogy befektetéseik és tevékenységeik valóban zöldek-e” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis.

A kritériumok a tőzsdén jegyzett vállalatok nagyjából 40 százalékának a gazdasági tevékenységeire terjednek ki azokban az ágazatokban, amelyek a közvetlen ÜHG kibocsátások közel 80 százalékáért felelősek az EU-ban, nevezetesen: bioenergia, erdőgazdálkodás, feldolgozóipar, közlekedés és építőipar. A taxonómia teljes mértékben elismeri környezetbarátként a hidrogén alkalmazását és felhasználását energiahordozóként, tárolóként, üzemanyagként vagy alapanyagként, ugyanakkor az atomenergia és a fölgáz nem szerepel az ágazatok közt. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és a tagállamok később hoznak döntést. A rendelet egyelőre nem tartalmazza a mezőgazdasági ágazatot, ennek későbbi bevonásáról még folynak a tárgyalások. A klímaváltozás és az mezőgazdaság ugyanis sok szempontból körkörös kapcsolatban áll egymással: egyrészt a mezőgazdaság jelentősen hozzájárul az ÜHG kibocsátáshoz (nagy mennyiségű szén-dioxidot, dinitrogén-oxidot és metánt bocsát ki), ugyanakkor rendkívül kiszolgáltatott a klímaváltozás várható hatásaival szemben. Amennyiben 2022. év végéig elfogadják a fenntarthatósági jelentéstételi szabványtervezetet, a vállalatok először a 2024-ben közzétett, 2023-ra vonatkozó jelentéseikre alkalmazhatják majd a beszámolási standardot.

Az Energiaklub is egyetért azzal, hogy ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a zöldebb, méltányosabb és fenntarthatóbb Európai Unió előmozdításához.