Az EnergiaEgyetem az Energiaklub és az ELTE Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének közös kezdeményezése, amelynek első tudományos beszélgetését június 3-án tartottuk meg. A szakmai eszmecsere alapját az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportjának egy nemrég megjelent tudományos közleménye adta, amelynek fő témája a biogáz előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű szerves anyagok hozzáférhetősége, illetve az elosztás optimalizálása Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy a biogáz-technológia pozíciója a lehetőségekkel összevetésben hazánkban igen gyenge. Ezen a területen nemcsak a szerves hulladékok okozta problémák miatt kellene sürgősen lépéseket tennünk, de a hazai energiarendszer rugalmasságának fokozása miatt is elkerülhetetlen a kapacitások bővítése.
Soha Tamás, a bemutatott közlemény vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítést nem szabad a regionális szintű térbeli energiatervezés nélkül végrehajtani, mert a szuboptimális megoldásoknak kedvezőtlen következményei is lehetnek. Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese a jelenlegi támogatási rendszer átalakításának szükségességét emelte ki, amely ennek a szektornak a megerősítése érdekében hazánkban is elkerülhetetlennek látszik. Dr. Munkácsy Béla, azELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzi kutatócsoportjának képviselője azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható energiarendszer optimális működése nem képzelhető el a biogáz-technológia nélkül, mint ahogyan a szélerőművek nélkül sem – arra emlékeztetve a hallgatóságot, hogy hazánkban öt esztendeje jogszabállyal tiltották be új szélturbinák telepítését.
A beszélgetést a Energiaklub szakmai és ügyvezető igazgatója, Méhes Martina vezette.