Szeptember 9-én „Kérjek-e napelemet a tetőre?” címmel online szakmai beszélgetést tartottunk a várhatóan november 15-én nyíló napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázati lehetőség erősségeinek és buktatóinak megvitatására.
Bíró Kinga, okleveles környezetmérnök, az Energiaklub projektvezetője első előadóként összefoglalta a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása” című pályázat tervezetének részleteit. A pályázat célja lakossági napelemes rendszerek kiépítése és ehhez kapcsolódóan tárolókapacitás létesítése, elektromos fűtési rendszer kiépítése (infra- vagy fűtőpanelek, illetve hőszivattyú alkalmazásával) és nyílászárók cseréje. A tervezet szerint olyan háztartások pályázhatnak majd a 100%-os (önerő nélküli) vissza nem térítendő támogatásra, ahol az egy főre jutó éves jövedelem nem éri el a 4,85 millió forintot.
Magyar László, az Energiaklub projektvezetője előadásában bemutatta a pályázat gyengeségeit és az Energiaklub szakmai javaslatait. Hangsúlyozta, hogy a pályázat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) megvalósulásához járul hozzá azáltal, hogy növeli a megújulók részarányát a lakossági szektorban. A kiírás elemei azonban nem minden esetben költséghatékonyak. A támogatásintenzitás csökkentésével például több projekt valósulhatna meg, növekedne a pályázók elhivatottsága és a kivitelezés minősége is. A szakember szerint a 100%-os támogatást csak a legalacsonyabb jövedelmű pályázóknak kellene biztosítani.
A pályázat jelentős hiányosságának tartotta, hogy az csak a nyílászárók cseréjét támogatja, a hőszigetelést nem: amennyiben egy rossz hőszigetelésű épületben elektrifikálják a fűtést, a napelemes rendszer nem lesz képes kiszolgálni a fűtési rendszert, vagy túlméretezett napelemes rendszert szükséges kiépíteni. Ráadásul a napelemes rendszerhez kapcsolt infra- és fűtőpanelek alkalmazása súlyos szezonális problémákat okozhat. Fontos lenne a beadott pályázatok esetén a tájolás vizsgálata, viszont a lakóépületek mellett a pályázatot érdemes lenne melléképületekre is kiterjeszteni. Az energiatárolás az energiaszegény háztartásokban irreális elem, az Energiaklub ezért törlésre javasolja. Az előadó felvetette, hogy a támogatás energiatudatossági képzéshez legyen kötve, és részesítse előnyben a szennyezett levegőjű régiókban élőket.
Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke a napelemes szakma szemszögéből tekintette át a pályázat tervezetét. Az egyesület szerint is túl széles a megcélzott pályázói kör, sokkal inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra, és ezáltal az energiaszegénység csökkentésére kellene fókuszálni. Ha azon háztartásokat támogatják, akik egyébként is beruháznának napelemes rendszerekbe, az úgynevezett „stop and go” effektus zavart keltene a piacon: a háztartások rendszerük kiépítését a pályázat megnyílásáig halasztják, ezáltal a pályázat elindulása előtti jó néhány hónapban a kereslet nagymértékben csökken. A szakember kiemelte azt a nehezen feloldható ellentmondást, hogy a túl nagyra méretezett napelemes rendszer többletfogyasztást generál, a kisebb kapacitású rendszerek kiépítése viszont kevésbé költséghatékony.
A beszélgetés végén csatlakozott az előadókhoz Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetsége energiaprogramjának munkatársa, aki hozzátette: ha túlságosan leszűkítik a lehetséges pályázók körét, nem lesz elég pályázó, ha viszont nem szűkítik le, akkor túl sok vesztes pályázó lesz, ezáltal csökken a pályázati kiírás hatékonysága. Megoldandó problémának látta azt is, hogy a pályázatból kimaradnak a társasházak, és a nem megfelelő tájolású épületek – ezen a jövőben az energiaközösségek támogatása segítene.
Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös sajtóközleménye, valamint a részletes szakmai véleménye és a konkrét javaslatok elérhetők az Energiaklub weboldalán>>
Az esemény a G-2105-62200 számú projekt keretében, a European Climate Foundation támogatásával valósult meg.