Az EnergiaEgyetem második kerekasztalbeszélgetése a decentralizált szivattyús energiatárolás Magyarországi lehetőségeit járta körbe. A szakmai eszmecsere kiindulási alapját az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék energiaföldrajzi kutatócsoportjának az Energy tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya képezte, amelynek vezető szerzője Soha Tamás. A tanulmányt a kutatási projekt vezetője, dr. Munkácsy Béla mutatta be.
A beszélgetésbe bekapcsolódott dr. Mayer Martin, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék adjunktusa, energetikai mérnök, és Méhes Martina, az Energiaklub szakmai és ügyvezető igazgatója.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy ezen kisléptékű egységek a meglehetősen kedvezőtlen magyarországi domborzati körülmények között is megvalósíthatók, és jól kiegészítenék a térségi decentralizált energetikai megoldásokat.
Munkácsy Béla előadásában elmondta, hogy az utóbbi 20 évben Európában a szélerőmű és a napelemes kapacitás bővült leginkább, és további bővülésük várható – ezek azonban időjárásfüggően termelnek. Az ingadozó kereslet és kínálat összehangolására számos mód létezik: az energiamix optimalizálása, a rugalmas árképzés és az okos rendszerek működtetése mellett az energiatárolás is.
Szivattyús energiatároláskor két eltérő magasságban elhelyezkedő víztároló medencét kapcsolunk össze, amelyek között a kereslet-kínálatnak megfelelően mozgatjuk a vizet felszín alatti csővezetékekben. A nap- és szélerőművek optimális működésekor a vizet a felső víztározóba szivattyúzzuk, a fogyasztás csúcsidőszakában pedig a felsőből az alsó tározóba engedjük, és egy felszín alatti turbinaház segítségével villamos energiát termelünk. Ez természetesen csak veszteséggel lehetséges: a tanulmány 85%-os hatásfokot feltételez.
A tanulmányban olyan külszíni bányákat, víztározókat, természetes tavakat kerestek, ahol a lehetséges víztározók között legalább 100 m szintkülönbség van. Különösen a Mátra déli lábánál, és Salgótarján környékén a Karancs lábánál találtak jó adottságú területeket. A többletveszteség elkerülése érdekében a villamoshálózattól nem lehet túl messze a beruházás, de további korlátozó tényező a helyszínen található település, vasútvonal, üzem vagy védett természeti terület is.
Mayer Martin arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Magyarországon jelenleg az akkumulátoros energiatárolás az elterjedt, elengedhetetlen a többi energiatárolási technológia vizsgálata, mivel önmagában egyikük sem alkalmas az igények kielégítésére.
Méhes Martina azt kérdést boncolgatta, hogy igényelne-e állami támogatást egy ilyen beruházás, vagy reális-e a piaci alapú működtetése? Elképzelhető-e hogy egy virtuális erőmű indít ilyen projektet? A résztvevők egyetértettek abban, hogy jelenleg állami támogatás nélkül még nem térül meg egy kisléptékű szivattyús erőmű létesítése, de ez néhány éven belül változhat. Ráadásul a szivattyús tárolók jóval hosszabb élettartamúak, mint az akkumulátoros tárolók, ami a megtérülés szempontjából is előnyös. Fontosnak tartották a helyi közösség bevonását is, és egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzat és a helyi közösségek bevonása általában lebontja az esetleges kezdeti ellenszenvet.
Az eredeti tanulmány angol nyelven itt olvasható.
Ugyanezen témában Soha Tamás és tsai által írt másik tanulmány magyarul is elérhető.
************
Az EnergiaEgyetem az Energiaklub és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének közös kezdeményezése.
A résztvevő szervezetek kulcsfontosságúnak tekintik a környezetközpontú energiaátmenet gyors megvalósítását, így az atomenergia és a fosszilis tüzelőanyagok mielőbbi kiváltását, ugyanakkor annak is tudatában vannak, hogy ez a folyamat nem lehet sikeres a jövőbe vezető út felrajzolása, a jó példák bemutatása nélkül.
A projektpartnerek éppen ezért arra vállalkoztak, hogy az egyetemi kutatómunka során létrejött energiagazdálkodással összefüggő új tudományos eredményeket, illetve azok gyakorlati vonatkozásait, közérthető sajtónyilvános beszélgetéssorozat keretében a lehető legszélesebb nyilvánosság elé tárják. A szervezők számítanak a magyar sajtó képviselőinek segítségére. A projekt fontos eleme, hogy a kerekasztal-beszélgetésekbe az aktuálisan tárgyalt szakterület egy olyan elismert szakértője kapcsolódik be, aki a témakör gyakorlati vonatkozásait jól ismeri. A végső cél tehát az, hogy az ELTE Energiaföldrajzi Műhelyében felhalmozott kutatási eredmények minél szélesebb körhöz eljussanak.