Nyitott kapukat dönget a szél a helyi önkormányzatoknál

Nyitott kapukat dönget a szél a helyi önkormányzatoknál

Nyitott kapukat dönget a szél a helyi önkormányzatoknál

Az Energiaklub idén ősszel telefonos lekérdezés és személyes interjúk segítségével mérte fel, hogy mennyire nyitottak a helyi önkormányzatok új szélerőművel létesítésére. Nem mondhatjuk, hogy megleptek az eredmények, de sok érdekes részletre fény derült:

Az önkormányzatok körében végzett kutatásunk eredménye alapján a válaszadók szerint a szélenergiának még a biomasszánál is nagyobb jelentősége van (lenne) Magyarország számára. Természetesen a napenergia vitte a pálmát, mind energia, mind hőtermelés kapcsán – bár ez utóbbi egyáltalán nem elterjedt.

Eredményeink szerint ötből négy város és tízből hat település tervez a következő 5 évben beruházást megújuló energia hasznosítása érdekében, legtöbbjük bármilyent, csak legyen, aki finanszírozza.

A válaszadók valamivel kevesebb, mint fele tudja, hogy nem lehetséges a jelenlegi szabályozás szerint új szélerőművet létesíteni Magyarországon. A többség, 58% határozottan a korlátozás ellen foglalt állást, ezzel a szabályozással csak az önkormányzatok töredéke, 5% ért egyet teljes mértékben. További 23 szerint valóban szükség van bizonyos korlátokra, de nem értenek egyet teljesen a jelenlegi szabályozással.

1. ábra: Egyetért-e azzal, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem lehetséges új szélerőművet létesíteni Magyarországon? (Összes megkérdezett, %)

A megkérdezett önkormányzati dolgozók közül ötből négy szerint a képviselőtestület bizonyos feltételekkel vagy teljes mértékben támogatná egy befektető szélerőmű építési beruházási szándékát és kevesebb, mint egytizedük gondolja úgy, hogy a helyi képviselőtestület nem hagyná jóvá a befektetését. A válaszadó önkormányzatok több mint egyharmada kapásból tudna javasolni alkalmas területet új szélerőmű számára, további kb. egyharmad pedig némi utánajárással elképzelhetőnek tartja.

Vannak olyanok is, akik feltételekhez kötnék a szélerőművek telepítését, ilyen szempontok közül a legjellemzőbbek:

  • az önkormányzatnak ne kerüljön pénzbe (65% támaszt ilyen feltételt),
  • ne legyen lakott területet elérő zaja (56%)
  • legyen bizonyos távolságra a belterülettől (összesen 56%) és
  • ne legyen természetvédelmi területen és/vagy annak 1 km-es körzetében (45%).

A belterülettől való távolságot az önkormányzatok összesen több mint fele jelölte meg feltételként, de megoszlik, hogy 500 m-t, 1 km-t, 5 km-t vagy 2 km-t választottak. Ez utóbbi kettő, viszonylag szigorú feltételt csak 23% jelölte meg, az önkormányzatok harmada megelégedne a kisebb védőtávolságokkal, közel felük pedig nem is támasztana ilyen feltételt.

2. ábra: Az önkormányzatok által új szélerőmű telepítése kapcsán támasztott feltételek

A Nyugat-Dunántúlon, ahol legtöbb tapasztalat van a szélerőművekkel kapcsolatban, a többi régióhoz képest kiugróan magas arányban választották a lehetőségek közül a legalacsonyabb, 500 m-es védőtávolságot: 27%-ban. A Dél-Alföldön viszont 38% azok aránya, akik legalább 2 km-es távolságot szabnának feltételként szélerőmű beruházások számára.

Az esetleges szélerőmű településtől való elfogadható távolságáról tehát megoszlanak a vélemények. Ez megerősíti a személyes beszélgetések során nyert meglátásunkat, miszerint a település vezetők egy része az információk hiányában nem szeretne ezzel kapcsolatban helyi szinten döntést hozni, inkább rábízná az országos szintre, hogy ebben szabályozást alkosson. Mások azonban saját ügyüknek éreznek egy ilyen jellegű döntést, hiszen maguk ismerik legjobban a területeiket, domborzati viszonyaikat és szívesen eldöntenék helyi szinten a védőtávolság kérdését.

A zaj és a természet esetleges károsítása a legtöbbször felmerülő aggályok a személyes beszélgetések során nyert információk szerint is: amiket azonban azok, akik régóta „együtt élnek” szélerőművekkel, csak mosolyogva emlegetnek. Semmilyen lakossági panasz vagy probléma nem merült fel a működő szélerőművekkel kapcsolatban azokon a településeken, amelyeken megfordultunk. Sőt, ezeken a településeken örülnek, hogy van(nak), ebből is származik bevétele a helyi közösségnek (az önkormányzatnak és a földtulajdonosoknak is).

A mindent vivő érv pedig a „nem szép” szokott lenni, sajnos, legmagasabb döntéshozói körökben is. Ennek nincs mérőszáma és általában nem is lehet meggyőzni azokat, akiknek nem tetszik. De kérdem én, ha elfogadunk esztétikailag kellemetlen látnivalókat energiaellátásunk érdekében, mint például:

… vajon pont épp a szélerőmű miért ne tartozna ezek közé? Minden csak megszokás kérdése – erősítették meg azok a polgármesterek, akikkel a nyugati végeken beszélgettünk.

A lenti képen pedig mindenki eldöntheti, minek a látványa zavarja leginkább:

Facebook Comments