Energiaszegénység és energiatanácsadás a Terézvárosban – és talán egyszer majd energiaközösségek is?

Energiaszegénység és energiatanácsadás a Terézvárosban – és talán egyszer majd energiaközösségek is?

Energiaszegénység és energiatanácsadás a Terézvárosban – és talán egyszer majd energiaközösségek is?

Az Energiaklub a Terézvárosi Önkormányzattal együttműködésben 2022 júliusában nyitott energiatanácsadó irodát a Hunyadi téri piacon. A példaértékű együttműködésben az Energiaklub Powerpoor projektje keretében biztosítja a berendezést, a tájékoztató és szemléletformáló anyagokat, az irodában dolgozó önkormányzati munkatársak képzését. Terézváros Önkormányzata pedig rendelkezésre bocsátotta és működteti a kialakított iroda helyiségét, és az energiatanácsadó és mentor képzést elvégzett munkatársai heti 3 órában biztosítják az ügyfélszolgálatot. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének hallgatói gyakornokként támogatják az energiatanácsadást.

Ha az érdeklődő magával hozza energiaszámláit, az iroda munkatársai kielemzik energiafelhasználási szokásait és a háztartás energiahatékonyságát, majd személyre szabott tanácsadást nyújtanak az energiafelhasználást csökkentő lehetőségekről, és tájékoztatást adnak az önkormányzati szociális tevékenységéről is.

Az iroda tapasztalatairól Barát Endrét, az önkormányzat fenntarthatósági referensét kérdeztük, aki maga is elvégezte az Energiaklub energiatámogató és energiamentor képzéseit, és szombatonként tanácsokkal látja el az energiatanácsadó irodába betérő ügyfeleket.

Kik vették igénybe leginkább a tanácsadást?

Nagyrészt az idősek voltak az érdeklődők. Ez részben a Terézváros adottságainak is tudható be (nagy az idősek aránya), részben pedig mert az idősek között sok az energiaszegény. Gyakran nagy történelmi bérházak nagy lakásaiban élnek. Ebben a Terézváros nagyban különbözik a nyolcadik és a hetedik kerülettől is. Itt, a hatodik kerületben másfajta csoport érintett az energiaszegénységben, nem az, akit egyébként szegénynek gondolnánk. A tipikus energiaszegény itt a 80-100 négyzetméteres lakásban egyedül élő néni, nagy belmagasság, régi ablakok, régi konvektoros fűzéssel vagy cserépkályhába szerelt gáz- vagy elektromos fűtéssel. A fogyasztásuk csökkentésén kívül nincs is igazán lehetőségük (energetikai felújításra), mert az ablakcsere is óriási összegekbe kerül.

Azért, mert ezek nem szabvány ablakok?

Igen, és mert ezek nagyrészt műemléki épületek. Elérhető az önkormányzatnál a műemléki előírásoknak megfelelően végzett ablakfelújításra támogatás, a teljes költség maximum 60-70%-át támogatja a hivatal, de ezek milliós tételek. A másik gond pedig, hogy nem nagyon vannak szakemberek. Mi sem tudtunk szakembereket ajánlani, elküldtük őket a RenoPontba, hogy olyat szerezzenek, akiknek jók a referenciái, és van tapasztalatuk ilyen ablakokkal.

Nagyon jól tettétek! És mennyire vannak átgondolva a felújítások? Józsefvárosban azt hallottuk, hogy az ablakcsere után más problémák merülnek fel, például penészedés. Pont ezért a RenoPontban mindig azt mondják a kollégák az ügyfeleknek, hogy ideális esetben egy komplex, jól tervezett felújításon menjen keresztül a lakás.

Valószínűleg nincs. Most indult egy új program, amelyben külön elemekre lehet pályázni, ablakcserére is, de mivel műemlék épületekről van szó, sok a megkötés benne. Hőszigetelést például csak a belső oldalon engedi. Így nem annyira energetikai, mint esztétikai célú felújításokról beszélhetünk. Viszont vannak olyan banki finanszírozások, ahol az ablak is beletartozik a homlokzati felújításba. Közös résznek számít, így a társasház megtakarítási alapjából tudja finanszírozni a cseréjét. Érdemes megnézni, hogy melyik banknál tartozik bele az ablak a közös homlokzati felületbe, és akkor már lehetne komplex felújításban gondolkodni. De gyakran a fűtési rendszer is problémás. Sokan átálltak teljesen villanyfűtésre. A kéményfelújítások miatt a régi gázos melegvíz ellátást sok helyen villanyra kellett cserélni, és sokan egyben lecserélték a fűtésrendszert is villanyra. Náluk most az lett a baj, hogy egyszerre minden villannyal megy, és átlépik a villanyszámlában a támogatott értékhatárt.

A napelemmel is az a baj a társasházak esetében, hogy a közös részek áramellátását megoldja, de a lakásonkénti felosztás még nem működik. Ezért lehet érdekes az energiaközösség, mert Terézvárosban mást nem nagyon lehet elképzelni. Terézvárosnál főleg napelemekben lehetne gondolkodni, de például a régi műemlékházakban van, ahol még a gang is védett, és a belső, udvari részeket sem lehet akárhogyan felújítani, vagy bármit odatelepíteni – ez a hőszivattyúk telepítését is akadályozza. Ez egy belvárosi komplex probléma.

Mennyire van értelme a belvárosban létrehozni egy energiaközösséget, ahol nagyon nagy a fluktuáció?

Ez a másik nagy probléma, hogy energiaközösség terén még nincs tapasztalata sem a kerületnek, sem az országnak. Találkoztam olyan esettel, hogy egy nagy társasházban egy tulajdonos birtokol hetven lakást – ott nehéz közösségről beszélni, ahol a társasház nagy része egy valaki tulajdona, és szavazáskor is bármit el tud dönteni. Aki pedig csak bérbe adja az ingatlant, annak nem érdeke. Sok az airbnb-s lakás, amiket télen nem igazán használnak. Akit régen „körbefűtöttek” a szomszédok, most egyedül fűti a sajátját és a körülötte lévőket is – és persze jóval magasabb lett a fűtésszámlája. Az az előny, hogy a társasházban télen egymást is fűtik a lakások, ilyenkor elvész. 

Ha nagy a fluktuáció, és népszerű a lakáskiadás, airbnb, kivel lehetne létrehozni egy energiaközösséget?

Igen, ez komoly probléma. Jöttek hozzánk albérlők is, akik elmondták, hogy nem nagyon tudnak mit csinálni.   A főbérlők jellemzően nem újítják fel a lakásukat, nem érdekük.

Nem biztos, hogy egy energiaközösségnek le kell fednie a társasház összes lakását. A tetőn persze meg kell tudniuk egyezni, hogy mekkora részt használhatnak. Az ötödik kerületben van arra próbálkozás, hogy a társasház tetejére telepített napelemek által termelt áramot teljes egészében a ház földszintjén lévő étterem használja fel, és az áram árát kifizesse a lakóközösségnek, de még ez sem indult el.

Te is elvégezted a POWERPOOR energiamentor képzést. Mi az, ami annyira jó volt benne, hogy érdemes tovább vinni?

Amikor idekerültem a Terézvárosi Önkormányzathoz, akkor fogadtuk el a SECAP-ot, amibe erőteljesen belekerült az energiaszegénység témája, és pont egy hasonló tanácsadó iroda, mint beavatkozási pont. Ezért nagyon megörültem, amikor először hallottam a POWERPOOR projektről. A tematika nekem ismerős volt, de a többieknek újdonság. Több kolléga is elvégezte a képzést, olyanok is, akiknek nem volt a témában tapasztalatuk. Nekik is bevált. Egyszerű és érthető képzés, könnyen elvégezhető és könnyen tovább adható tanácsokat ad. Nagy előnye, hogy nem tudósokat képez, hanem alkalmas arra, hogy átlagemberek a képzést követően felvegyenek interjúkat, és értsék is, hogy miről van szó. A kollégáimról kiderült, hogy a saját szokásaikra és döntéseikre is elkezdtek jobban odafigyelni. Jó hatással volt a munkahelyi szokásokra is, nem hűtik most már 19 fokosra nyáron az irodát. Sikerült elérni, hogy a Polgármesteri Hivatal épületére elvégeztek egy energia auditot, és megtervezték a hatékonyabb működést. Ez azért is fontos, mert a kerületiek azért mennek az irodába, hogy tanácsot kapjanak – így nem túl hiteles, ha a tanácsadás egy energiapazarló épületben történik.

Milyen osztályokon dolgozó kollégák végezték el a POWERPOOR képzést?

Humán osztályról és főleg a fenntarthatósági osztályról, és volt egy kolléga az adóosztályról. Aki nem végzett interjút később, annak is sokat adott a képzés.

Te is készítettél interjúkat?

Igen, a projektre érkezett földrajz szakos gyakornokkal együtt. Terézváros adottságából adódóan az idősek nem szívesen engedtek be bennünket, inkább bejöttek az irodába. Volt olyan ügyfél, aki inkább háromszor hazament a csekkekért, papírokért, és visszajött az irodába, mint hogy az otthonában végezzük el a felmérést. Ez is probléma, hiszen elmesélésből más megismerni a lakást, mintha megnézhettük volna a saját szemükkel alaposan megvizsgálva a lakás adottságait. Önkormányzati tulajdonú szociális lakásokat sikerült felmérni, személyesen megnézni.

Mi volt az önkormányzat célja az irodanyitással?

Az irodanyitás benne volt a SECAP-ban, és ez olyan intézkedés volt, ami teljes mértékben tőlünk függött, magunk meg tudtunk valósítani. És adódott a lehetőség, amikor elindult a POWERPOOR projekt. Ekkor egyből az volt a döntés, hogy helyiségünk van hozzá, akkor nyissuk meg az irodát, hogy el tudjuk kezdeni megvalósítani a SECAP-ot.

Úgy hallottam, hogy nagy látogatottsága volt az irodának, főleg nyáron. Azóta hogy alakult a látogatottság?

A rezsicsökkentés eltörlésének bejelentésekor nyitott meg az iroda –így nem csak a lakosságnak volt érdekes, hanem helyi politikai értelemben is jól jött, hogy pont akkorra lett nyitásra kész az iroda. Még intézmények is jelentkeztek, de őket álltalában továbbküldtük a RenoPonthoz. Időnként sorban álltak az ügyfelek. Olyan sosem volt, hogy nem jött senki, de a sajtóvisszhang alapján voltak a fellendülések. Azért szombati nyitva tartás mellett döntöttünk, mert akkor sokan vannak a piacon. Most viszont, hogy felújítják a piacot, az iroda még létezik, de nem működtetjük. Nyáron, ha ismét jönnek önkéntesek, az ő segítségükkel folytatjuk a munkát.

Az adatfelvételhez szükség volt két emberre az irodában egyszerre, hogy ne várjanak sokat az érdeklődők. A POWERPOOR toolkit-et használtuk a felméréshez.

Hány felmérés készült?

80-100 felmérés. Kitelepülések alkalmával is használtuk az alkalmazást nem csak az irodában, az irodában 60-70 adatfelvételt végeztünk el. Nagyjából egy óra hosszú volt egy felmérés.

A vagyoni helyzetet nem mértük fel, csak a jövedelmet. Sokszor látszott, miért szegény egy adott háztartás. Ha például mindketten otthon vannak, villannyal fűtenek, és a bácsi nem tud elviselni 27 foknál alacsonyabb hőmérsékletet, de amikor kimegy dohányozni, nyitva hagyja az ajtót. A  jövedelmük kétszerese volt a villanyszámla.

Az ilyen ügyfeleknek sikerült úgy tanácsot adni, hogy meg is fogadják?

Sajnos nem, annyira ragaszkodott az életmódjához, és bízott az önkormányzati támogatásokban. Valóban létezik önkormányzati fűtéstámogatás, de az nem akkora mértékű sajnos, ami ezt a helyzetet megoldja. Még azt is javasoltam nekik, hogy menjenek el napközben könyvtárba, hogy kevesebbet kelljen fűteniük. 

De az iroda helyszíne ezek szerint bevált, ugye?

Igen, nálunk a piactér a legalkalmasabb, a csarnok Terézváros központja, és oda tényleg mindenki elmegy, a szegényektől a gazdagokig. A piac, mint helyszín, közösségépítő funkcióval is bírt. Sokan jöttek be az irodába, és rengeteget meséltek: az energiaproblémáik mellett sok más egyéb is kiderült, és egymással is kommunikáltak. Ha energiaközösséget akarunk létrehozni, ez egy jó megoldás lehet – egy irodát, közösségi helyet kialakítani, ahol összejöhetnek az emberek. Például Skóciában és Spanyolországban is vannak olyan energiaközösségek, ahol nem feltétlenül egy társasházban laknak a tagok.

Volt esetleg valami, ami nem jól működött?

Visszatekintve lehetett volna talán aktívabban promótálni, de nem csak rajtunk múlik, mikor, hol jelenik meg egy hír. Amikor eljutott az emberekhez az információ, rengetegen jöttek. Nem feltétlenül a hirdetés az eredményes, inkább amikor cikkben jelent meg. 

Milyen érdekes esetek adódtak a tanácsadás során?

Volt olyan is, aki inkább csak megerősítésre használta. Már eleve nagyon jók voltak az adatai, de szeretett volna még okos eszközöket is beüzemelni, és ebben próbáltunk tanácsot adni neki.

Milyen hasonló jellegű projektet lenne értelme megvalósítani a következő 3-5 évben, ami az energiaszegénységet csökkenthetné?

Az ügyfeleket tipizálni lehetne, és speciális segítséget nyújtani. Fontos, hogy jellemzően két különböző energiaszegénységről van szó, és jó lenne, ha nem ugyanoda menne be a nagyon szegény, mint az, akinek az a problémája, hogy nagy a lakása. Tanácsadásnál kiderült, hogy sokszor az lenne a megoldás, hogy a nagy lakásból kisebb lakásba kellene költözni. Az energiaszegénységbe az is beleszámít, akinek túl nagy a lakása, de ez már inkább lakáspolitikai kérdés, komplexebb. Jó lenne szegmentálni az energiaszegénység rétegeit, és fókuszáltabban eljárni, attól függően, hogy milyen helyen lakik, milyen a környék, milyen jellegű az épület: ilyenkor mindig másfajta tanácsadásra lenne szükség.

Hogyan fejleszthető tovább az POWERPOOR kérdőíves eszköze?

Azon lehetne elgondolkodni, hogy az emberek mit tudnának kiszámítani önmaguktól. Így sokkal több adathoz tudnánk hozzájutni és már maga a felmérés is egyszerűbb lenne. Jó és egyszerű volt a kitöltendő rendszer. Promócióra lenne szükség, hogy a tesztelő kérdőívet minél többen használják.

Milyen szerepe van a civil szervezeteknek abban, hogy segítsék az önkormányzatokat az energiaszegénység elleni küzdelemben?

Nélkülük nem menne. Az önkormányzatoknál nincs erre külön szakember gárda, erre nem vesznek fel külön szakembereket. Ez tipikusan civil terület. Az önkormányzatoknak viszont érdeke, hogy ezek a problémák megoldódjanak, hiszen az ő lakosságukról van szó. Ezt civil szervezetekkel közösen tudják megvalósítani.

A PowerPoor projekt az energiaszegénység enyhítésére és az energiatakarékossági szemléletformálásra fókuszál. Az energiaszegénységben élő családokat támogatja, hogy energiatudatosabb életmóddal, energiaközösségek létrehozásával, közösségi finanszírozási formákkal javítsanak élethelyzetükön. Ehhez információs napokat, tájékoztató kampányokat szervezünk, önkéntes energiatanácsadó és mentor hálózatot építünk ki, valamint önkormányzatokkal együttműködve energiatanácsadó irodákat nyitunk. A Terérzvárosi Önkormányzat irodanyitásáról készült videó az önkormányzat Youtube csatornáján tekinthető meg.

A PowerPoor projektet az Európai Unió Horizon2020 programja finanszírozza a 890439 számú támogatási szerződés alapján.

Facebook Comments