Ezen a héten mutatták be az európai szintű klímasemlegességet célzó CLEVER (A Collaborative Low Energy Vision for the European Region) forgatókönyv első verzióját, melyet európai egyetemek, kutatóintézetek vezető tudósai, szakértői dolgoztak ki több éves nemzetközi kooperáció mellett.
A forgatókönyv 2045-re célozza meg a klímasemlegesség elérését, mindezt az energiahatékonyság és energiatakarékosság jelentős növelése, és a megújuló energiák középpontba állítása mellett.
A klímasemlegesség elérését atomenergia-mentesen és CCS (carbon capture and storage) technológiák nélkül, 100%-ban megújuló forrásokra támaszkodva célozza a forgatókönyv.
Az atomenergia kiiktatása azért is figyelemre méltó, mert a kutatást épp egy francia kutatócsapat vezette, ahol jelenleg az atomenergia még nagyon domináns, 2050-re viszont már nem kérnek belőle.
A szakértők a forrás és a fogyasztási oldal együttes vizsgálata mellett, illetve az egyes szektorok energiafogyasztási struktúráját mélyrehatóan, több oldalról elemezve alakították ki az előrehaladási terveket és javaslatcsomagokat.
A kibocsátásokat az első évtizedben kell a legdinamikusabban visszavágni, hiszen a klímaváltozásra való ráhatás annál erősebb, minél hamarabb cselekszünk. Az alábbi ábra az egyes szektorok emissziójának csökkentését mutatja 2030 és 2050 között. Ez alapján 2030-ra 64%-kal kell csökkenteni a kibocsátást az 1990-es bázishoz képest, míg 2040-re már 92%-nál kell tartanunk európai szinten.
Ehhez az energiafogyasztást 55%-kal kell visszavágni 2050-ig (a legjelentősebb fogyasztás-csökkentést a lakossági épületek felújításával, és a légi közlekedés visszavágásával lehet elérni), erőteljesen elektrifikálni kell a szektorokat, a maradék energiaigényt pedig megújulókból (elsősorban nap- és szélenergiából) biztosítani:
A villamos energia előállítását már 2040-re kizárólag nap- és szélenergia biztosítja majd a forgatókönyv szerint, 2050-re pedig a teljes átállás megvalósul más szektorokban is.
A forgatókönyv középpontba állítja az igazságos átmenetet is, és az európai országok esetében figyelembe veszi, ki tud majd több bioenergiát, áramot, hidrogént, nyelő kapacitást (pl. erdőket) stb. biztosítani a környező országoknak, így segítve azok klímasemlegessé válását, illetve komolyabb vállalásokat kér a gazdagabb nyugati tagállamoktól.
A cselekvésben kulcsfontosságú az épületek mélyfelújításának felpörgetése, minimum évi 2%-os ütemre, 80 kWh/m2/év fajlagos energiafogyasztási értéket megcélozva.
Érdekes a hidrogén-termelés kérdésköre is: kizárólag zöld (megújuló alapú) hidrogén hasznosítását tartja elfogadhatónak a forgatókönyv, és limitált mértékben, a kulcsszektorokra fókuszálva, ahol nem kínálkozik más alternatíva: csúcserőművek kiegyensúlyozása, bizonyos ipari folyamatok, közlekedés.
A közlekedési kibocsátások kiiktatása a legnehezebb feladat; a repülés drasztikus visszavágása, a vasút jelentős fejlesztése, a rövidebb és könnyebb járművel megtett utak előtérbe helyezése, a modális váltás (kerékpárra, tömegközlekedésre), és az elektrifikáció együttesen jelentheti a megoldást.
A tanulmány és az egyes iparágakra vonatkozó forgatókönyvek a CLEVER projekt honlapjáról tölthetők le.