Varsó nem mondható Budapesthez képest fejlett nyugati városnak (lakosságszámban azonban pont ugyanaz a nagyságrend), és a lengyelek sem érzékenyebbek a zöld témák iránt, mint a magyarok. A II. világháborúban szinte teljesen lerombolt lengyel főváros azonban számos meglepetést tartogatott a zöld infrastruktúrák után szimatoló különítményünk számára, elsősorban annak köszönhetően, hogy sokkal szellősebben építették újjá, így jutott hely mindenütt a zöld felületeknek is. Ugyanakkor nem csak az irodák, de a lakóházak közt is több a magasabb, több emeletes, mint a magyar fővárosban – ez ellensúlyozza a nagy szabad tereket.

Szerencsére arra is láttunk megoldást, hogy kis helyeken is lehet jelentős hatású zöld felületeket létrehozni: a város központi részén 2019-ben kialakított zöld oázis, ahol vízszintes helyett függőleges felületek biztosítják a növények (és állatok) életterét és varázsolnak kellemes mikroklímát egy forgalmas kereszteződésnél.

A telepítésnél az endemikus fajokat részesítették előnyben, és a fejlesztés sikerét jól mutatja, hogy a 30 cm vastagságú és 260 kg/m² átlagos tömegű zöld falba új fajok is beköltöznek. Ez a vastagság segít a fagyok megelőzésében és a humusztermelésben. Még fákat is ültettek be (és költöztek is be) – de ez nem jelent problémát, mivel a viszonylag kis élőhely megakadályozza, hogy túl magasra nőjenek és elnyomjanak más fajokat. A zöld falak öntözéséhez a rendszer a Rotunda épület alatti (az épülettel azonos méretű) tározóban tárolt esővizet használja.

Madarak, rovarok is boldogan vették birtokukba a függőleges élőhelyeket, amelynek burjánzását a „növényi életet támogató rendszer” érzékelők és automata adagolók sorával biztosítja, hogy a legnagyobb teljesítményt nyújthassák a növények a különböző ökológiai szolgáltatások terén. Azt már mindenki tudja, hogy a zöld felületek hűtik a levegőt (párologtatás által), és oxigént termelnek, de vannak egyéb előnyök is. Ezek a zöld falak a városi hangzavarban jobban elcsendesítik a belváros e kis részét, mint a zajvédő falak, és nem csak a csönd miatt, de pszichés felüdülést nyújtanak a pihenni vágyóknak.

Mit csinál máshogy a varsói önkormányzat? Például:

• van külön iroda, ami a városi erdőkkel foglalkozik;
• hangsúlyt fektet (meg van tervezve) a lakossági kommunikációra pl. fakivágások esetében;
• már egy focipályányi területről felszedte a burkolatot;
• a nálunk megszokottnál nagyobb és így életerősebb fákat ültet ki, de még így is 5 évig a telepítést végző cég felelőssége a fák fenntartása;
• 30 km-nyi villamospályát zöldítettek már ki.

Szerencsére a GreenScape projektnek köszönhetően Budapest Főváros Önkormányzata is képviseltethette magát a tanulmányúton, így remélhető, hogy az inspiráció átgyűrűzik itthonra is.

Részletes szakmai beszámolónk itt olvasható.

A projektet az INTERREG CE Program támogatja, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

klímaváltozás Települések