Eddig is történt már olyan, amikor önkormányzatoknak sikerült a pályázatok adminisztrációs köreit kikerülve, magán-forrásokat bevonni zöldítési terveik megvalósításához. Szép példák hangzottak el az Energiaklub által szervezett „Városok? Természetesen!” kétnapos műhelymunka során. Az is kiderült azonban, hogy a vállalatok megszólítása, bevonása a projektek finanszírozásába általában még legfeljebb vágyálom. Szerencsére sikerült kapaszkodókat gyűjteni az abban való előre lépéshez – és hogy ezt ne csak a résztvevők kiváltsága legyen, megosztjuk itt is.
A VI. kerületben egyes szállodák adnak pénzt a közterületek zöldítésére, az I. kerületben pedig egy kórházzal dobja össze az önkormányzat a pénzt egy kardio-ösvény kialakítására, ami kifejezetten orvos-szakértő segítségével a zöldben tartózkodás egészségügyi hatásait igyekszik majd még magasabb szintre emelni.
Szombathelyen 1000 fa elültetését tűzte ki célul az önkormányzat, de a különböző válságok elsodorták az erre félretett pénzt. Addigra viszont a helyieknek megtetszett a dolog, sokan beszállnak, magánemberek, civilek, vállalkozók, és már magasan a célok felett járnak, 2000 fáig meg sem állnak.
„A változások elé menni – versenyelőnyt jelent” Katona Attila, az Energiaklub által megbízott egyik előadó szerint. „Ha szakmai mentorálást adna az önkormányzat és kommunikációs felületet, az igazi vonzerő lenne.”
Sok cég kacsintgat-lépeget zöldebb irányba, de persze mindenki előnyben részesíti a jól megtérülő projekteket, mint például az energiahatékonysági beruházások. Az EU-s és ennek következtében 2023. év végén a hazai jogszabályi környezet megváltozásával[1] azonban erős nyomás alakult ki, hogy előbb a nagyobb, majd a közepes és kisebb vállalkozások is felmutassanak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban lévő projekteket. Ez minden valószínűség szerint nyitottabbá teszi a vállalkozókat, hogy akár pénzzel, akár egyéb erőforrásokkal bekapcsolódjanak a helyi önkormányzatok által koordinált zöld infrastruktúra fejlesztését szolgáló fejlesztésekbe. Fontos azonban a szemlélet: ne adományt várjon az önkormányzat, hanem együttműködésben gondolkodjon: hosszabb távon és kölcsönös előnyök mentén.
Ehhez fontos, hogy a vállalatok számára jól észrevehető, megtalálható, elérhető kapcsolattartója legyen az önkormányzatoknak (például Ajkán ez a polgármester, aki sok-sok éve rendszeresen tartja a helyi cégekkel a kapcsolatot, és számos közös ügy meg is valósulhatott ennek köszönhetően). Ne kelljen a hivatali bugyrokban vájkálni, netán elveszni. A személyes kapcsolat mindig a legjobb megoldás, de ha nincs is meg még az ismeretség, akkor is többet ér általában egy telefon, mint egy e-mail. Ezt példázza Debrecen, ahol 2023-ban esővízgyűjtő tartályokat osztottak a lakosság körében – abban a városrészben, ahol kifejezetten sok problémát okoz a vízelvezető infrastruktúra kapacitás-hiánya. Az e-mailre egyetlen vállalkozás sem reagált a megkeresettek közül, azonban a telefonos megkeresésre 10%-uk, akik összesen közel fele annyi tartályt adakoztak, mint amennyit az önkormányzat tervezett szétosztani. A program sikere után folytatás is következik, és ehhez már van önként csatlakozó vállalat is.
További segítséget jelentene, ha mérőszámokkal tudnák a projekteket ellátni az önkormányzatok, az ESG (gyakoroljuk a jelszót: környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance)) dimenziók mindegyikében, ami nem csak kvantitatív, hanem kvalitatív is lehet. Különösen a társadalmi hatások definiálása és mérése lehet nehézkes, ebben lenne legnagyobb tér.
Jó, ha vannak kisebb és nagyobb léptékű projektek/igények is az önkormányzat részéről, mert mindkettőt keresik a fenntartható projekteket tervező vállalatok.
Az is kiderült: van a cégeknek is „lelkiismerete” – vagyis érzékenyebb pontja, amit jó, ha eltalál az ember (önkormányzat), amikor közeledik, vagy kér valamit. A zöldre mosás azonban könnyen és szinte észrevehetetlenül felmerülhet – és ilyenekben aztán egyáltalán nem tanácsos részt venni. Szakértői cikket ajánlunk erről itt.
[1] magyarországi ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény; rövid magyarázó írás