Munkánk során rengeteg jó példával találkozunk, de a legutóbbi SURF szakmai ebédszünet webináriumon olyan kezdeményezésről hallottunk, ami minden kollégánkat belelkesítette.
Az olasz Ricehouse egy geológus férj és építész feleség által vezetett családi vállalkozás és egyben társadalmi vállalkozás is, mert társadalmi és környezeti problémákra keresnek és kínálnak megoldásokat.
Nevük mindent elmond: rizstermesztési melléktermékekből (rizspelyva, rizsszalma) készítenek szigetelőanyagokat, vakolatot, kültéri padlólapokat. Tanácsadóként és megvalósítóként együttműködnek önkormányzatokkal, és művészekkel is, installációk készítésében.
Kettős problémát kívánnak megoldani, az építőiparét és a mezőgazdaságét.
Európában az összes hulladék egyharmadát az építőipar termeli, és a kibocsátott szén-dioxid 36%-a szintén az építési szektorból származik. Az épületek fűtése-hűtése mellett már az építőanyagok gyártása során is óriási mennyiségű széndioxid keletkezik. Az építőanyagok széndioxid-igényes gyártásából kifolyólag az épületek CO2-kibocsátásának fele már a használatbavétel előtt realizálódik. Ezt újrahasznosított és/vagy természetes anyagok (fa, agyag, szalma stb.) használatával lehet csökkenteni – a Ricehouse az utóbbira vállalkozott.
A mezőgazdasági melléktermékként keletkező rizsszalmát, rizspelyvát jelenleg még nagyrészt elégetik, nem hasznosul (sőt az égetéssel széndioxid és káros anyagok keletkeznek). Ha égetés helyett építőanyagként alkalmazzuk, jelentős széndioxid köthető meg épületeinkben. A Ricehouse projektekben 2021-ben 266 tonna széndioxidot kötöttek meg (több mint ötvenezer fa köt meg ennyit), 2022-ben 765 tonnát, 2023-ban pedig 1200 tonnát.
És miért pont a rizsre támaszkodnak? Magas szilícium-dioxid (kova) tartalma miatt a belőle készült termékek rendkívül tartósak, ellenállnak a penésznek és a rovaroknak, jó hőszigetelők, hangszigetelők és tűzállók. Hab a tortán, hogy Olaszországban 230 ezer hektáron termesztenek rizst, 1,6 millió tonnát évente, és ennek több mint 90%-át Észak-Olaszországban, ahol a Ricehouse működik. A rizspelyvát és -szalmát tehát helyi termelőktől szerzik be, a Torinó és Milánó közötti területről, így a szállításból adódó széndioxid-kibocsátás sem jelentős.
EU-s projektekben való részvételük 2015-ben kezdődött, amikor tetőkerteket alakítottak ki helyi nyugdíjasok számára és segítségével Milánó külvárosában. Rájöttek, hogy ez erősíti és rugalmasabbá teszi a helyi közösséget.
2020-ban nagyobb szabású projektbe kezdtek. A Clever Cities projekt keretében 4 nyolcemeletes milánói panelház felújításába fogtak, amelyekben önkormányzati szociális bérlakások találhatók. Eredetileg 12 cm vastag volt a homlokzat: télen nem védett a hidegtől, nyáron a forróságtól. Tömörített rizsszalmából készült tűzálló panelekkel szigetelték, amelyet rizspelyva alapú vakolattal borítottak. Az épületek energiahatékonysága rendkívüli módon javult: a G energiaosztályból A4 (A++++) osztályba kerültek, közel nulla energiaigényűvé (nZEB) váltak. Az eredetileg közel 60.000 kWh/m2 éves energiaigény kevesebb mint tizedére, körülbelül 5000 kWh/m2/év-re csökkent. A falakon kívül a tetőket is leszigetelték, és tetőkerteket alakítottak ki rajtuk. A cél az, hogy az alacsony jövedelmű lakók olcsón, egészséges, vegyszermentes zöldségeket-gyümölcsöket tudjanak termeszteni saját felhasználásra. Hosszú távon azonban szeretnék elérni, hogy a kertek nyereségessé váljanak, és az épületben élők számára munkalehetőséget is biztosítsanak. A tetőkertek ezen kívül növelik a biodiverzitást, és csökkentik a városokra nyaranta annyira jellemző hőszigethatást.
A tetőfelületek egy részén napelemeket is elhelyeztek, ami jó párosítás a tetőkerttel, mert a kert párolgása hűti a forró napokon a léghőmérsékletet, ami segíti, hogy ne csökkentjen a hőség miatt a napelemek teljesítménye.
A projekt elindulását az tette lehetővé, hogy Olaszország 2020-ban, egy úgynevezett szuperbónusz-rendszert vezetett be a COVID járvány miatti gazdasági visszaesésre válaszul. Ennek segítségével a felújítók adójóváíráson keresztül visszakapják otthonaik energetikai felújítási költségeinek 110%-át. A zöldtető megvalósítását a Clever Cities projektből finanszírozták, de számos helyi érdekeltet is bevontak a projektbe: egyetemeket, állami és önkormányzati intézményeket, magáncégeket.
Hasonló érdekességekért látogass el a SURF projekt honlapjára, és vegyél részt a következő, 2024 március 21-i eseményen, ami egy hosszabb lélegzetvételű webinárium lesz a hasonló megoldások elterjesztésének lehetséges pénzügyi megoldásairól.