A nap- és szélenergiával kapcsolatban sokáig gyakran felmerült a kérdés: mi történik este, amikor már nem süt a nap, de az áramfogyasztás újra megugrik?
Ausztrália fő villamosenergia-hálózatán egyre látványosabb választ adnak az akkumulátorok. Egyetlen év alatt nagyot fordult a helyzet: az esti csúcsidőszakban mind nagyobb szerepet töltenek be a tárolók, miközben a gázerőművek jelentősége csökken, pont azokban az órákban számítanak sokat, amikor a rendszernek a legnehezebb és legdrágább ellátnia a fogyasztást.
• Az akkumulátorok 2026 első negyedévében már nagyjából háromszor annyi áramot tápláltak vissza a hálózatba este, mint egy évvel korábban.
• A csúcsidei gázerőművek termelése erősen visszaesett.
• Az akkumulátorok már az időszakok körülbelül egyharmadában meghatározzák a nagykereskedelmi áramárakat.
• 2026 első negyedévében a nagykereskedelmi áramárak 12%-kal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, jelentős részben az akkumulátorok gyors terjedése miatt.
A logika egyszerű: napközben sok olcsó napenergia termelődik, az akkumulátorok pedig ezt az áramot viszik át az esti csúcsidőszakba, amikor a naperőművek termelése már visszaesik, de a fogyasztás még magas.
Összehasonlításképpen: Magyarországon 2025-ben már a megtermelt villamos energia körülbelül 28%-a napenergiából származott. Ez még az ausztrál aránynál is magasabb volt, ahol a napenergia részesedése 21,6% volt.
Az ausztrál példa azért érdekes számunkra, mert megmutatja, hogy a napenergia akkumulátorokkal, erősebb hálózattal és rugalmasabb fogyasztással együtt már nemcsak nappali olcsó áramot jelenthet, hanem az esti csúcsidőszak fosszilis termelését is csökkentheti.
Magyarországon is ebbe az irányba kellene haladnunk. A megújulók mellé gyorsan kell fejleszteni a tárolást, a hálózatot és a rugalmassági megoldásokat. Így lehet a napenergia növekvő szerepéből valódi rendszerelőnyt csinálni.
Télen pedig a szélenergia lehetne a másik kulcsszereplő.
A naperőművek télen kevesebbet termelnek, miközben a szélerőművek termelési profilja jobban kiegészítheti a napenergiát: éjszaka és a téli félévben is képesek hozzájárulni a rendszerhez. Magyarországon ezért nemcsak több akkumulátoros energiatárolói kapacitásra lenne szükség, hanem kiegyensúlyozottabb megújuló mixre is, amelyben a szélenergia végre nagyobb szerepet kap.
Magyarországon a naperőművek nyári napi átlagos kihasználtsága jellemzően 15-20%, télen viszont 5-10%, míg a szélerőművek téli kihasználtsága átlagosan 20-30% körül alakulhat.
A napelemes rendszerek legnagyobb kihívása immáron nem az, hogy túlságosan függnek az időjárástól, hanem az, hogy milyen gyorsan építjük ki azt a rendszert, amelyben a nappal megtermelt tiszta energia este is rendelkezésre áll, télen pedig a szélenergia segít kiegyensúlyozni a termelést.
Források:
- Clean Energy Australia 2026 Report
- Gavin Mooney, LinkedIn
- Növekvő termelés rajzolja át a magyar villamosenergia-piacot, novekedes.hu