Hogyan lehet atomerőművet tervezni legalább 70 évre előre, miközben a világ akár néhány év alatt a feje tetejére állhat, legyen szó Trump megválasztásáról vagy drón hadviselésről? A minapi közmeghallgatáson Paks II. telephelyengedélyéről ez a kérdés járt a fejemben. Hosszú távú társadalmi-technológiai forgatókönyvekről beszélni egy atomerőmű engedélyezése kapcsán sokaknak talán sci-finek...
Szerző: Fülöp Orsolya
Tegnap több európai szervezettel közösen konferenciát tartottunk a radioaktív hulladékok kezelésének jelenlegi helyzetéről. Az összes előadás kitért arra, hogy sehol a világon nem sikerült megoldani a több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékok végleges elhelyezését. Sajnos ez alól Magyarország sem kivétel. Nálunk ráadásul egyelőre azt sem lehet tudni, hogy...
Szerző: Dr. Bart István
Trump győzelmével egy újabb utolsó utáni esély tűnik elveszni az emberiség békés jövőjének megőrzésére.
Ez a választás nem a klímaváltozásról szólt, hanem az éhező, bizonytalan tömegek lázadásáről az elit ellen. A klímaváltozás elleni harc hosszútávú és bonyolult ügy, azok szoktak foglalkozni vele, akiknek a havi rezsi kifizetése nem probléma....
Szerző: Sáfián Fanni
A szélerőművek ügyében – melyről korábban már írtunk – a napokban a Miniszterelnökség is megszólalt, mi pedig már nagyon vártuk az észérveket: miért is üzent hadat a szélnek a magyar kormány?
Sajnos nem lettünk sokkal okosabbak.
...
Szerző: Csikai Mária
Az EUCLID támogatásával Skóciában töltöttem egy hetet, hogy a társadalmi célú vállalkozások, civil szervezetek és közösségi projektek menedzsmentjével kapcsolatban tapasztalatokat, módszereket ismerjek meg.
Skócia Magyarországgal ellentétben igencsak kedveli a szélenergiát. Nemrég adtunk róla mi is hírt, hogy egy szép vasárnapi napon úgy termeltek a szélkerekek, hogy fedezték az aznapi...
Szerző: Sáfián Fanni
A tegnapi és mai nap folyamán újabb rendeletmódosítások jelentek meg a Magyar Közlönyben a szélerőművek telepíthetősége kapcsán.
Egyelőre azokban a „finomságokban” ne is mélyedjünk el, hogy Magyarországon ezentúl csak olyan szélerőművek telepíthetők, amelyek kb. öt-tíz évvel ezelőtti technológiát képviselnek, azaz: maximum 2 MW teljesítmény (az átlagosan telepített 3 MW-hoz...
Szerző: Sáfián Fanni
Milyen erőművek működnek majd 2050-ben Magyarországon? Még mindig fogunk akkor használni szenet, olajat, földgázt? És mi lesz a helyzet a megújulókkal? Az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal közösen készítette el Magyarország energiarendszerének jövőbeli modelljeit 2050-re. Az alábbiakban megvizsgálunk két lehetőséget a mai nap példáján: milyen erőművek mennyit fognak...
Szerző: Fülöp Orsolya
A megújulók megrögzött ellenzői gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy a megújuló energiaforrások használata bizonytalanná és sérülékennyé teszi a villamosenergia-rendszert. Szerencsére, ahogy az alábbi ábra is mutatja, ez nem törvényszerű.
A német és a dán hálózatba például már egy csomó megújulót beintegráltak: Németországban a termelt áram 30%-a, Dániában...
Szerző: Lohász Cili
A harmadik részben pedig fellibbentjük a fátylat a sorozat címéről. Amellett, hogy a norvégok valóban tisztán és világosan látják, hogy a klímaváltozásra fel kell készülniük, és nagyon elszántak, hogy fosszilis energiák használata nélkül oldják meg a minden napi életet 2050-re az egész országban, valóban nem láttunk egy percnyi...
Szerző: Lohász Cili
Ha valaki akadékoskodik egy klímabarát beruházás kapcsán, akkor elmagyarázzuk neki, és megpróbáljuk meggyőzni. Ez az általános hozzáállás Norvégiában a sok szereplős városfejlesztési beruházások kapcsán. Úgy tűnik, működik.
...
