Az Európai Népegészségügyi Szövetség jelentése szerint Magyarország légszennyezettsége európai viszonylatban is kimagasló. Az ebből eredő megbetegedések és a halálozások költsége konkrét pénzösszegben is kifejezhető, 3300 millió euró, ami a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának felel meg. Az Energiahajó Miért olyan rossz a budapesti levegő? című beszélgetésében a légszennyezés okairól és a megoldási lehetőségekről beszélgettek a meghívott szakértők.
A légszennyezettség a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem lenne szabad. Nagyon keveset beszélünk erről a kérdésről annak ellenére, hogy rengeteg ember korai halálozásához vezet, vélekedett Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató, a Másfélfok környezeti szakújságírója.
A légszennyezettség káros hatásai mára számszerűsíthetőek a várható élettartam szerint. A Chicagói Egyetemen dolgozták ki az Air Quality Life Index (AQLI) nevű mutatót, mely szerint a szennyezett levegő, elsősorban a szálló por magas koncentrációja egy átlagos magyar életét 4,3 hónappal rövidíti meg, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,8 hónappal. Egy átlagos európai 3 hónapot veszít el az életéből. Lehoczky szerint az uniós és a nemzeti határértékek nem elég szigorúak, a WHO által ajánlott határértékekhez képest magasabbak, ezért folyamatosan egészségkárosító hatásnak vagyunk kitéve.
Gyakran találkozunk az európai nagyvárosokban szmoggal is, amikor gyakorlatilag a szennyező anyagok feldúsulnak a levegőben. A szmog egyik típusa jellemzően télen fordul elő, ezt hívjuk londoni szmognak, ami egy maró füstköd, kénsavcseppecskékből, szulfátrészecskékből és koromból, forrása a szilárd tüzelés – ezt jól ismerjük Magyarországon. Ahol kevésbé fordul elő szilárd tüzelés, ott megjelennek a nitrátok és nitrogénoxidok is a levegőben.
A másik típusú szmog nyáron jellemző, a nevét Los Angelesről kapta. Olyan nagyvárosokban alakul ki, ahol nagy a forgalom, ezért jelentős a közlekedésből származó szennyezés, közben nagyon erős a besugárzás, szélcsend és kellemes meleg van. Ilyenkor a gépjárművekből származó nitrogénoxidokból felszín közeli ózon képződik, ami ugyancsak rendkívül káros az egészségre.
Nem tudunk jól fűteni
Ahogy megérkezik a fűtési szezon, ezt azonnal érezni a levegőben, a jelenséget a nagyvárosokban és a kistelepüléseken is tapasztalhatjuk, és egyértelműen a nem megfelelő szilárd tüzelésre lehet visszavezetni, mondta Csontos Csaba geográfus, az Energiaklub energiaszegénység szakértője. A tüzelésből adódó légszennyezés alapvetően az emberek tudatlanságára vezethető vissza, éppen ezért a szemléletformálás a helyes tüzelésről nagyon fontos lenne, de nagyon hosszú folyamat.
Az energiaszegénység nemcsak a mélyszegénységben élőket sújtja, hanem mindazokat a háztartásokat, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelő szintű életminőséget biztosítsanak maguknak, például a fűtést vagy más energiaszolgáltatást ki tudjanak fizetni.
A megoldás komplex
A légszennyezés forrásait pontosan ismerjük, a káros hatásokkal is tisztában vagyunk, de megoldani sokkal nehezebb, mert merev törvényszerűségek állnak a háttérben, amiket nagyon nehéz megváltoztatni. A légszennyezésnél fontos elmondani azt is, hogy egyik a tipikus civilizációs ártalmaknak – sokkal többen és sokkal sűrűbben lakunk, közlekedünk, ezért a káros anyagok sokkal nagyobb problémát okoznak, a hatások összeadódnak, mondta Szabó Árpád urbanista, építészmérnök, a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője. A megoldások keresésekor gyakran absztrakt dolgokra kell gondolni, mert a probléma összetettsége miatt az egyszerű, nyilvánvaló válaszok nem elegendőek.
A két legnagyobb probléma lakossági szempontból a fűtés és a közlekedés, amik nagyon összefüggenek azzal, hogy hol élünk. Szabó a városi és a vidéki életet összehasonlítva arra jutott, hogy városban kevesebbet közlekedünk, mert minden közelebb van, városban kevesebbet is fűtünk, mert kisebb is a lakás és a társasházi közeg is kevesebb fűtést igényel, azaz a városi ember sokkal kevesebbet káros anyagot bocsát ki. Mindezekre visszavezethetően pedig az energiaszegénység is sokkal inkább jellemző a vidéki családi házas területeken.
A beszélgetésben szó esik még arról, hogy a légszennyezettség hogyan függ össze a COVID terjedésével. A szakértők elmondják, hogy egy társasházban élve mit lehet tenni annak érdekében, hogy fűtéssel minél kevésbé szennyezzük a környezetet. Kifejtik a véleményüket a szmogriadóról és a téli mamuszviselés rejtelmeiről.
Tartson velünk, és hallgassa végig a beszélgetést!