Az Energiahajó Orosz-amerikai gázháború Európáért című beszélgetésében szakértő vendégeink arról vitáznak, hogy ki áll nyerésre Európa energiaellátásáért folyó harcban, milyen most a szankciók árnyékában az orosz-európai és az orosz-amerikai viszony, és vajon milyen arcát fogja nekünk mutatni az orosz medve a következő években?
Mivel Oroszország központi költségvetésének fele az energiaszektor értékesítésének bevételeiből származik, a célja, hogy minél drágábban, minél nagyobb mennyiségben adja el az olajat és a gázt, a lehető legkisebb kockázattal. Ezzel szemben az Egyesült Államok érdekrendszere differenciáltabb, és azon dolgozik, hogy megfossza az oroszokat a legfontosabb bevételeiktől, ezáltal feltartóztassa őket az európai térhódításban, hiszen ennek jelentős biztonsági kockázata van. USA-ban folyó palagáz-forradalomnak köszönhetően azonban a helyzet ma már összetettebb, hiszen az amerikai cseppfolyós földgáz (LNG) nyíltan verseng az európai piacon. Így ma már a biztonsági kérdéskör mellett jelentős üzleti érdekellentét is feszül a két nagyhatalom között.
Az USA és Oroszország felállásával ellentétben Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban már nem annyira geopolitikai kérdésként tekintenek a témára, hiszen az EU célja, hogy a gáz is piaci termék legyen, és azt minél egyszerűbben, minél több helyről lehessen beszerezni. Németország számára például már sokkal fontosabb az energiaátmenet és az, hogy a fölgáz hogyan illeszthető be ebbe a folyamatba. A 10-12 évvel ezelőtti geopolitikai küzdelem helyett ma már a klímavédelem nézőpontja érvényesül inkább és a földgáz elveszítette politikai fegyver mivoltát.
A magyar pozíció
A szakértők egyetértettek abban, hogy a jelen helyzet kedvez Magyarország hintapolitikájának, hiszen Magyarország nem a fölgázfelhasználás szempontjából fontos összetevő ebben a játékban, hanem azért, mert központi helyen van, ahol több jelentős gázvezeték fut, és tagállamként részt vesz az EU energetikai szabályozás kialakításában is. Éppen ezért szinte minden szereplő elvár tőle valamit, hívták fel a figyelmet a szakértők.
Mi lesz az orosz gáz szerepe a jövőben és mi történik a permafroszt elvadásával?
A klímaváltozás természetesen Oroszországot is érinti, azonban az még továbbra is kérdés, hogy ez válhat-e a jövőben irányadó politikává a vezetés számára. A fő kérdés, hogy a sarki jég és a permafroszt olvadásával használható marad-e a jégre épített infrastruktúra. Ez döntő jelentőségű lehet abban, hogy Oroszország végül képes lesz-e az európai piac beszűkülése miatt Kína felé fordulni, és oda szállítani a cseppfolyósított orosz gázt, emelte ki Deák András György, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet energiapolitikai kutatója.
Ezeket a kérdéseket taglalta a Qubit, a TRIP és az Energiaklub Energiahajó rendezvényének ötödik online beszélgetése, ahol Bart István klímaguru Magyari Péterrel, a 444 újságírójával, Deák András Györggyel, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet energiapolitikai kutatójával és Sz. Bíró Zoltánnal, a Corvinus Egyetem történészével vitázott.
A teljes adás elérhető Youtube csatornánkon és a Spotifyon is.
A havonta jelentkező beszélgetésekben az energiához, a klímaváltozáshoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó aktuális témákat járjuk körül. A résztvevők körét úgy állítjuk össze, hogy minél több tudományterületet és minél színesebb hátterű szakembert emeljünk a diskurzusba, ezzel változatos és egyedi nézőpontokat tudjunk bemutatni. Szeptemberben Budapest közlekedéséről, októberben a légszennyezettség magyarországi helyzetéről, decemberben az USA klímapolitikájának jövőjéről és Biden klímaügyi ígéreteiről, januárban pedig 2021 válságairól beszélgettünk.