Nem meglepő, hogy óriási az érdeklődés a december 6-tól benyújtható, száz százalékos támogatású lakossági napelemes pályázat iránt. A szakmai szervezetek, köztük az Energiaklub, már a tervezet megjelenésekor, szeptember elején, sajtóközleményben fogalmazták meg kritikáikat, és online kerekasztal beszélgetést is szerveztünk a tervezet megtárgyalására. Nézzük, miben változott a végleges pályázat a tervezethez képest, mennyire vették figyelembe szakértőink véleményét.
Gondunk volt a hatékonysággal
A tervezet lehetővé tette volna a meglévő fűtési rendszer kiváltását kizárólag napenergiára épülő rendszerekkel, ahol a napelemek által termelt villamos energiát igen rossz hatásfokú infrapanelekkel biztosították volna. Ez azonban súlyos szezonális problémákat okozhat: a napelemek nyáron termelnek leginkább, amikor nincs szükség fűtésre, télen viszont nem termelnek elegendő energiát. Ráadásul a tervezet csak a nyílászárók cseréjét támogatta, a hőszigetelést nem: amennyiben egy rossz hőszigetelésű épületben elektrifikálják a fűtést, a napelemes rendszer nem lesz képes biztosítani a téli hőigényt, vagy túlméretezett napelemes rendszert szükséges kiépíteni, ami rendkívül pazarló.
Szakértőink javaslatai nagyrészt beépültek a pályázatba: a végleges kiírás szerint már csak a lényegesen hatékonyabb napelemes-hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése pályázható, az infrapaneles megoldás nem – ezek csak kiegészítő fűtésként támogathatók. Így a napenergia mellett a környezeti hő is hasznosulhat megújuló forrásként, és stabilabb lesz a szezonális hőellátás. A fűtéskorszerűsítéshez kapcsolt hőszigetelést azonban továbbra sem támogatja a pályázat, ami jelentős hiányosság.
Hiányoltuk a szociális szempontokat
Mivel a pályázati forrás az uniós helyreállítási alapból származna[1], elsősorban a leszakadó térségekben élő, nehezebb sorsú családokat kellene támogatnia, akiknek önerőből nincs esélyük korszerűsítésre. Más szervezetekkel együtt jeleztük, hogy a szegényebb, több gyermeket nevelő és egyéb szempontból sérülékeny háztartásoknak elsőbbséget kell élvezniük. Magasnak tartottuk, és továbbra is magasnak ítéljük az egy főre jutó jövedelmi korlátot. De legalább kialakított a kiíró egy pontozási rendszert, amely figyelembe veszi a családban élő gyermekek számát, és üdvözöljük azt is, hogy az elmaradottabb régiókban megvalósuló fejlesztésekre magasabb pontszámot adnak, tehát a pályázók sorrendjében előrébb kerülhetnek.
Kritizáltuk a melléképületek kizárását
A végleges pályázat szerint azonban a napelemek már nem csak lakóépületekre, hanem melléképületre is elhelyezhetők. Miért jó ez? Megnöveli a kihasználható felület nagyságát, továbbá, ha a lakóépület tájolása kedvezőtlen, a pályázó más épületre telepítheti a napelemeket a telekhatáron belül.
Bár nem vagyunk teljesen elégedettek a végleges pályázattal, sikerként értékeljük, hogy a kiíró a szakértők számos javaslatát, kritikáját figyelembe vette.
A pályázat benyújtását leginkább a csekélyebb jövedelemmel rendelkező és/vagy több gyermeket nevelő háztartásoknak javasoljuk, akik elavult, rossz hatásfokú, pazarló fűtési rendszerrel rendelkeznek. Nekik is mindenképp indokolt előzetes felmérést végezni épületük állapotával kapcsolatban: energiafogyasztás, tető és falazat állapota, az épület tájolása, elhelyezhető napelem mennyisége, stb. Amennyiben az épület nagy fajlagos energiaigényű (például a megfelelő szigetelés hiánya miatt), abban az esetben érdemes csak pályázni fűtéskorszerűsítésre is a napelemes rendszer kiépítése mellett, ha az épület fűtési energiaigényét más beruházással önerőből vagy egyéb pályázat keretein belül csökkenteni tudják. Máskülönben az új fűtési rendszer ellenére is jelentős lesz az energiaveszteség, ami a jövőben bevezetésre kerülő bruttó elszámolási rendszerben[2] extra kiadást okoz majd a háztartásnak.
[1] Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, amelynek hazánkra jutó forrásaira vonatkozó költési terv napjainkig sem lett hivatalosan elfogadva
[2] A felesleges, el nem fogyasztott napenergiát folyamatosan értékesíteni kell, és alacsonyabb áron veszi át a szolgáltató, mint amennyiért hiány esetén a háztartás a hálózatról vételezi azt. Nem egyenlíthető ki éves szaldóval, oda-vissza mérő villanyórával a nyári extra termelés és téli hiány.