A karantén pozitív oldalát néztük, amikor tavasszal úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket a lakásban töltött hétvégéken olvasunk. 2020 utolsó válogatásában saját blogcikkeinkből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül, hiszen az idei év nem csak a koronavírusról szólt. Nézd meg, miről maradtál le!
Kép: Unsplash
Írtunk az idei év hihetetlen rekordjairól
A megújuló energiaforrások termelésében több csúcs is megdőlt idén tavasszal Magyarországon. Április 5-én 13 órakor mindenkori csúcsot döntött a napenergia: 27,3 százalékát adta a teljes magyar áramtermelésnek.
Soha nem volt ekkora megújuló termelés Magyarországon>>
A 2019-es év végi ünnepi időszak szintjére esett vissza a magyar villamosenergia-hálózat terhelése áprilisban. A koronavírus-járvány okozta életmódváltás egyik jótékony hatása, hogy alapjaiban változtak meg az energiafogyasztási szokásaink.
Karácsony és szilveszter körül szoktunk így fogyasztani>>
A koronavírus-járvány otthonába kényszerítette a fél világot, az életmódbeli változások pedig jól láthatóak az energiafogyasztásban. Jelentősen csökkent az energiaigény, átalakult az energiamix, és míg a tradicionális energiahordozók iránti kereslet visszaesett, a megújulók tarolnak. Megnéztük azt is, hogy itthon hogyan változott a különböző energiahordozók szerepe, ezen belül is a széné és a napenergiáé a villamosenergia-termelésben. Továbbá összefoglaltuk azt is, hogy az országok jelenleg hogyan állnak a szénkivezetéssel.
A koronavírus nagy vesztese a szén>>
Elindítottuk az Áramszünet és Energiahajó csatornákat
Az idei évben indult nemcsak az Áramszünet podcast csatornánk, de a Trip hajóval és a Qubittal együttműködve az Energiahajó rendezvénysorozatunk is. Az elmúlt hónapokban az Áramszünetben kérdeztük Csontos Csabát az energiaszegénységről, Győri Katát a szénkivezetés társadalmi hatásairól, valamint Munkácsy Bélát és Magyar Lászlót a szélenergia 21. századi szerepéről.
Az Energiahajó havonta jelentkező adásaiban meghívott vendégeinkkel beszélgettünk Budapest közlekedéséről és a budapesti levegő minőségéről, valamint az USA új klímapolitikájáról is.
Webinárok, beszámolók, workshopok
Milyenek lehetnek a jövő fenntartható épületei, amelyek a körkörös gazdaság elvei szerint épülnek? A körkörös gazdaság lényege, hogy minden lehetséges területen az egyszeri fogyasztás, felhasználás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Amikor egy termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani – ezzel csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is hasznos.
A forráshiányos magyar önkormányzatok legnagyobb problémája a klímavédelem terén megfelelően szakképzett szakemberek, valamint az ehhez tartozó szaktudás hiánya. Az Energiaklub vezetésével tervezett DELIVER projekt az Európai Unió H2020-as pályázatán indul horvát, román, olasz, belga és spanyol partnerekkel együttműködésben.
Ne a fióknak készüljenek a helyi klímastratégiák!>>
A Budavári Önkormányzat vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a kerületben, az ennek eléréséhez szükséges lépéseket az Energiaklub dolgozza ki számára. A terv részleteit a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv tartalmazza, ami külön hangsúlyt fektet a közösségi bevonásra, azaz hogy a helyi lakosság tapasztalatait és javaslatait is becsatornázzák a tervezésbe és megvalósításba.
A helyi lakosokkal együtt készít klímatervet a Budavár>>
Elemeztünk, összegeztünk és szakmai véleményt is mondtunk
Noha Magyarország nem tartozik a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országok közé, azonban jelentős szén-dioxid-kibocsátásunkat mindenképpen csökkenteni kell. A tanulmányunkban áttekintettük Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének alapelveit, célkitűzéseit.
Kifelejtették a valós célokat a nemzeti klímatervből>>
A szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására. Az elmúlt száz évben kialakított energiarendszer fenntarthatatlan, mostanra egy sokkomponensű válság veszélyezteti az emberiség puszta létét, ezért elkerülhetetlen az energiarendszer mielőbbi radikális átalakítása. A hatékonyság fokozása és a tudatosság javítása mellett a megújuló energiaforrások ésszerű felhasználása segíthet hozzá a lényegesen kisebb környezeti és társadalmi károkhoz.
A 7 legfontosabb dolog, amit a szélenergiáról tudni kell>>
A hidrogénes energiatárolás összekapcsolása egy atomerőművel nem teljesen rossz ötlet, sőt a kormányzati kommunikáció szempontjából kiváló mondás, ami most szerencsésen az ölükbe hullt. Hiszen az EU célja az, hogy a hidrogén előállítása (vízbontás) tiszta (szén-dioxid-mentes) energiával történjen. Ez az atomerőművekre közel teljesen igaz. Persze eddig eszükbe sem jutott a hidrogén téma, nem hogy az atomerőmű tervezésekor, de még egy évvel ezelőtt sem, csak most, hogy az EU napirendre tűzte.
Paks a hidrogéntárolással is teljes zsákutca>>
Köszönjük az egész éven át tartó figyelmet, az érdeklődést, és az izgalmas hozzászólásokat! Várunk benneteket 2021-ben is energizáló tartalmakkal.
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN AZ ENERGIAKLUB EGÉSZ CSAPATA!