Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába
Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába

Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába

Szerző: Fülöp Orsolya A gőzerővel zajló német Energiewende a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű hóbort. Németországban már a hetvenes években elindult a gondolkodás arról, hogy ki kéne szállni az atomenergiából. Az 1986-os csernobili katasztrófa, amikor Németország nagy része a radioaktív felhő alá került, végképp az atom ellen fordította a német társadalmat....

Tovább olvasom

Soha nem felejtjük el – Csernobil, 1986
Soha nem felejtjük el – Csernobil, 1986

Soha nem felejtjük el – Csernobil, 1986

Szerző: Ámon Ada 30 éve ismerte meg a világ Csernobilt. E városka neve hallatán bevillannak a sebtében elhagyott otthonok, a félig letörölt táblák a helyi iskolában, az üresen ácsorgó vidámpark… és az árván lógó hinták. A helikopterek hangja, amint a homokot szórják a még izzó reaktorra, a sugárzásmérő kattogása. A zónában...

Tovább olvasom

Éljenek a fák!
Éljenek a fák!

Éljenek a fák!

Szerző: Fülöp Orsolya A Városligetben a Kertem területén kivágott amerikai vasfa évente 590 kg szén-dioxidtól mentesítette a levegőt. Életének nagyjából száz éve alatt százszor ennyit kötött meg. Összehasonlításul: egy átlagos magyar háztartás éves áramfogyasztása (2000 kWh) kb. 700 kg szén-dioxid kibocsátásával jár. Fotó: Városliget barátai facebook csoport. (tovább…) Facebook...

Tovább olvasom

Paksi melegvizet Szekszárdra?
Paksi melegvizet Szekszárdra?

Paksi melegvizet Szekszárdra?

Szerző: Fülöp Orsolya A miniszterelnök az ún. „Modern Városok” sorozat keretében a héten Szekszárd számára ígért több tízmilliárdnyi fejlesztést. Ennek egyik elemeként Paks és Szekszárd között épülne egy olyan vezeték, amelyen az atomerőműben keletkező meleg vizet juttatnák el a szekszárdi távhő-rendszerbe. Kicsit emlékeztet ez az elképzelés a szovjet idők utópisztikus, megalomán kísérleteire, mint...

Tovább olvasom

A magyarok közel háromnegyede hajlandó lenne többet fizetni a zöld áramért
A magyarok közel háromnegyede hajlandó lenne többet fizetni a zöld áramért

A magyarok közel háromnegyede hajlandó lenne többet fizetni a zöld áramért

Szerző: Fülöp Orsolya A Magyar Tudományos Akadémia intézete 2015 őszén több mint 3000 lakos megkérdezésével végzett országos adatfelvételt. Ahogy a lenti ábra mutatja, mindössze a magyarok 27%-a mondta azt, hogy nem fizetne többet a megújuló energiaforrásból termelt áramért. A felmérés szerint tízből négyen több mint 10%-kal lennének hajlandóak többet fizetni a zöld...

Tovább olvasom

KEHOP lakossági támogatások XXXIV. epizód: Lázár János és a valóság

Szerző: Dr. Bart István Aki nem nézte az előző XXXIII részt, annak összefoglalom az eddigieket:   – 2015 elején a magyar kormány sokéves társadalmi és belső egyeztetési folyamat megkoronázásaképp elfogadta a 2014-2020-as Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programot (KEHOP). Szép, nagy feladat volt, szakemberek, hivatalnokok, kutatók és civilek serege áldozott rá sok-sok időt és...

Tovább olvasom

Karamell és Kopernikusz
Karamell és Kopernikusz

Karamell és Kopernikusz

Szerző: Lohász Cili Éhen haló, árva jegesmedvebocsok és öngyilkos merényletre készülő, antarktiszi jégtáblákra szorult pingvinek felvillantása nélkül is elég izgalmas és húsba vágó kérdésnek bizonyul az éghajlatváltozás: telt házzal indultak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló Klímaválasz képzések. (A jövő heti hajdúnánási és szolnoki turnusokba még van 1-2 két hely!)   (tovább…) Facebook...

Tovább olvasom